Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3158 A Bűnügyi Igazgatóság az APEH szerves része, vezetőjét és az adónyomozókat az APEH elnöke nevezi ki, tehát nem válik el szervezetszerűen az APEH mint közigazgatási feladatokat ellátó szervezet, mint adóztató hatóság és az APEH nyomozó hatóság. Tisztelt Országgyűlés! A kormány az APEH Bűnügyi I gazgatósága megszüntetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával meg kívánja szüntetni a magyar jogrendszertől teljesen idegen helyzetet; az APEH adónyomozási feladatokkal összefüggő hatáskörét a szervezettel együtt a rendőrséghez telepíti, megteremtve ezz el a törvényes és eredményes működés feltételeit. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását korábban is a rendőrség mint általános nyomozó hatóság látta el. A tapasztalatok alapján nem indokolt az APEH szervezetében egy olya n önálló nyomozó hatóság fenntartása, amely nem rendelkezik titkos információgyűjtési jogosultsággal. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága működéséhez fűzött elvárásoknak a rendőrség keretén belül működő szervezet tud leginkább megfelelni. Ezt a megállapítást alát ámasztják egyébként az APEH Bűnügyi Igazgatóságának tevékenységi adatai is. Az iktatott feljelentések egyre nagyobb részét, 2001ben már 49,8 százalékát a csődbűntett miatti feljelentések teszik ki, a 2002. október 31ei adatok szerint pedig a folyamatban lévő 1572 nyomozás több mint 41 százaléka csődbűntett miatt folyik. Ez a feladat elkülönül a többitől, nem illeszthető az APEH eredeti feladatrendszeréhez és a kitűzött célokhoz. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy a benyújtott törvényjavas lat nem jelenti az APEH Bűnügyi Igazgatóságán dolgozó köztisztviselők munkájának kritikáját, éppen ellenkezőleg. Szeretném nagyon világosan kinyilvánítani, hogy számítok minden szakemberre, minden jól képzett, felkészült szakemberre, akik eddig ezen a terü leten dolgoztak. Az ő munkájukra továbbra is szükség van. A törvényjavaslat elkészítésekor fő szempont volt, hogy a szervezet megőrizze és a lehető leghatékonyabban használja fel az APEH Bűnügyi Igazgatósága tapasztalatait, személyi állományát és eszközeit , az új szervezet a feladatainak végrehajtásához, a működőképességéhez szükséges valamennyi törvényes eszközzel rendelkezzen, továbbá az elkövetési magatartások újszerű és magas fokú technikai kivitelezése miatt a titkos információgyűjtés lehetősége is biz tosított legyen. A törvény alapján az APEH Bűnügyi Igazgatósága alkalmazottainak köztisztviselői szolgálati jogviszonya megmarad, illetményüket, egyéb járandóságaikat és juttatásaikat tekintve semmilyen hátrány nem éri őket. Az Országos Rendőrfőkapitánysá g a jogutód az APEH Bűnügyi Igazgatósága által folytatott büntetőeljárás és titkos információgyűjtés tekintetében is. Így biztosított a bűnüldözési és nyomozó hatóságok feladatellátásának folyamatossága. A feladatoknak a rendőrséghez való visszatelepítése nem igényli az állomány köztisztviselői jogállásának megváltoztatását. Ennek következtében az új szervezetnél marad a jelenlegi adónyomozói állomány, továbbá a nyomozó szerv az ezt meghatározó belügyminiszteri rendelet értelmében megőrzi az APEH Bűnügyi Ig azgatósága hatáskörét, jogosítványait és szervezeti felépítését is. Tekintettel arra, hogy a rendőrségről szóló törvény szerint a belügyminiszter dönt meghatározott rendőri szerv létrehozásáról és megszüntetéséről, így az Országos Rendőrfőkapitányság pénz ügyi nyomozó szervének létrehozása nem igényli a rendőrségi törvény módosítását. Kétségtelen, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél a nyomozást végző köztisztviselő nem fog rendelkezni a rendőrségi törvényben a hivatásos állomány ú rendőrök számára biztosított intézkedési, illetve kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó jogosítványokkal. Egyébként a bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásában ez a köztisztviselői jogállású pénzügyi nyomozók számára nem jelent semmily en akadályt, hiszen a tevékenységük ellátásához erre nincs is szükség. Egyrészt rendőri segítséget kérhetnek, ha ilyen típusú intézkedésekre van szükség, másrészt a rendőrség szervezetében működő pénzügyi nyomozó szerv, tehát amikor már az ORFKn működik e z a pénzügyi nyomozó szerv, akkor a későbbiek során semmi akadálya nincs annak, hogy hivatásos szolgálati állományban lévők, hivatásos szolgálati viszonyban álló nyomozók is tartozzanak ehhez a szervezethez, akik egyébként rendelkeznek ilyen eszközökkel.
