Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3157 tekintéllyel rendelkező személy nevezhető ki. A kinevezést az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezi, és a jelöltet a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága meghallgatja. Az elnö k mellett a törvényjavaslat az elnökhelyettesek és az adóhatóság gazdasági vezetőjének kinevezési feltételeit is rendezi. A javaslatban megfogalmazott követelmények biztosítják az adóhatóság vezetésének szakmai folyamatosságát, a működés stabilitását és a politikai váltógazdálkodástól való függetlenítését. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem, hogy a vitában támogassák, jobbító szándékú észrevételeikkel, indítványaikkal segítsék a kormányzat által megfogalmazott szabályozási célk itűzések megvalósítását, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most pedig megadom a szót Lamperth Mónika belü gyminiszter asszonynak. Tájékoztatom képviselőtársaimat: a 20 perces expozéidőből 8 perc 12 másodpercet használt el az államtitkár úr. Öné a szó, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságát az 1998. évi XCIII. törvény hívta életre, és ez a szervezet 1999. február 1jén kezdte meg működését. A törvény megszületésekor az volt az alapvető cél, hogy biztosítsa a gazdasági szférában megnövekedett és szervezetté vált bűnözés elleni hatékonyabb felderítő és nyomozati tevékenységet. (10.50) A Medgyessykormány ezzel a célkitűzéssel egyetért, mint ahogyan akkor még az ellenzéki oldal ról e törvény vitájában elmondtuk. Ellenben akkor is rámutattunk arra, hogy a valós és megoldatlan problémákra olyan megoldást talált az akkori kormányzat, amely az alkotmányos követelményeknek nem felel meg, ezért számunkra elfogadhatatlan. Ezért került b e a kormány programjába is, hogy ezt a szervezetet megszüntetjük, és más módon teszünk eleget ennek a társadalom által egyébként megfogalmazott fontos elvárásnak, mármint hogy a gazdasági szférában megnövekedett bűnözésben hatékonyabb legyen a felderítő és nyomozati munka. Az alkotmányos aggállyal kapcsolatos álláspontunkat egyébként megerősítette az Alkotmánybíróság határozata is, amely alkotmányellenesnek minősítette és 2002. december 31ei hatállyal megsemmisítette az APEHtörvény azon rendelkezéseit, am elyek titkos információgyűjtési jogosultsággal ruházták fel az APEH Bűnügyi Igazgatóságát. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság formai okból a minősített többséghez kapcsolódó garanciális rendelkezések megsértése miatt állapított meg alkotmányellenességet. Az egyszerű többséggel elfogadott APEHtörvény a kétharmados rendőrségi törvényből emelt át bizonyos rendelkezéseket. Az alkotmánybírósági döntés önmagában is az APEH bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörének felülvizsgálatát igényli, ám a kormány szándék a túlterjed az Alkotmánybíróság által megfogalmazottakon. Már az 1998. decemberi parlamenti vitában is kifejtettük, hogy az államháztartás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítására, az elkövetők eredményesebb felderítésére és felelősségre vo nására szükségtelen egy új nyomozó hatóság felállítása. A rendőrséget kell abba a helyzetbe hozni, hogy hatékonyabban tudjon a bűncselekmények vonatkozásában is eljárni, mármint ezen bűncselekmények vonatkozásában is.
