Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2939 Ilyenkor az önkormányzatoknak lehetőségük van arra , hogy visszaszerezzék azokat a közpénzeket, amelyek nem megfelelő helyre kerültek. A tervek szerint még ezt az eszközt is elveszik az önkormányzatok kezéből. Sajnos, azt kell látnunk, hogy a szocialista kormány a budapesti új beszerzésű miniszteri asztalo kon és az új kormányzati luxusautók szélvédőjén túlra csak ritkán képes látni. Az eddigieken túl azt is látnunk kell, hogy a szocialisták - talán a pazarló pénzosztást megsínylő költségvetési egyensúly megőrzése érdekében - támadást indítanak az egyházi sz ociális intézmények ellen. A ma Magyarországon működő, átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó otthonok közel 15 százalékát, több mint 140 intézményt az egyházak működtetnek, ezzel ellátva 6500 rászoruló személyt. A szeretetszolgálatban és egyéb karitatív mu nkában való részvételük még ennél is nagyobb súlyú, számszerűsített jelentőségükön túl társadalmi szolidaritásra és közösségvállalásra ösztönző hatásuk még hatalmasabb. Hogyan válaszol erre a jelentős munkára a szocialista kormány? Többek között törli a sz ociális törvény azon részeit, amelyek lehetőséget teremtenek az egyházi fenntartók számára például gondozási központok, családsegítő szolgálatok üzemeltetésére, megszünteti az Egyházi Fenntartók Tanácsát, amely eddig konzultatív testületként működött a kor mány mellett, s a meglevő szolgáltatások fenntartását, finanszírozását, a politikai változásoknak kiszolgáltatva, teljes mértékben az önkormányzati hatáskörbe és támogatási felelősségbe utalja át. Ezzel két legyet is üt egy csapásra, hiszen a pénzügyi terh et átrakja az önkormányzatokra, ezzel valószínűleg a soron következő intézményi bezárások politikai következményeit is áthárítja, s mintegy biztosítja, hogy az egyházak a jövőben ne tudjanak nagyobb szerepet vállalni a szociális háló erősítésében. Akinek e z sem volt elég a szociális érzéketlenség bizonyítására, az elolvashatja a család fogalmának újszerű szocialista megfogalmazását. Ebből megtudhatjuk, hogy a jogszabály szerint a család a jövőben nem az életvitelszerűen együtt élő, közeli hozzátartozók közö ssége, hanem az azonos lakcímre bejelentett személyek csoportja, de úgy, hogy a szocialista kormány egyúttal a közeli hozzátartozó definíciójából kihagyta az örökbefogadót, a mostoha- és nevelőszülőt. Súlyos és nyílt támadás ez a családok ellen, még ha egy törvénymódosítás látszólag jelentéktelen pontja közé rejtették is el. A fentiekhez képest csekélyebb súlyú módosításnak tartjuk, de jellemző, hogy a kormány egyszerűen eltörli az eddigi szociális tanácsot, amely az úgynevezett rétegtanácsaival együtt a sz ociális partnerség, a civil egyeztetés legfőbb fórumaként működött mindaddig, majd egy átkeresztelés után létrehozza a szociálpolitikai tanácsot, amelynek feladat- és hatásköréről ma még semmit sem tudhatunk. Az átkeresztelések egy újabb példájaként láthat juk, hogy a kiegészítő családi pótlékból, a családtámogatási rendszer harmadik pilléréből újra segélyt varázsolnak a szociálliberális szociálpolitikusok, ám az új nevű támogatás mértékét jóval az infláció nagysága alatti módon emelik 4200ról 4600 forintra . Az a kérdés csak, hogy a szocialista jelszó, a jóléti rendszerváltás keretei között 2003ban ez a havi 400 forint vajon milyen életszínvonalemelkedést jelent a gyermekek körében. A családok támogatásáról szóló, 1998ban elfogadott törvény kiterjesztő mó dosításaival, az úgynevezett nagyszülői gyes bevezetésével a FideszMagyar Polgári Párt teljes mértékben egyetért, annál is inkább, mert annak szakmai előkészítése még a választásokat megelőző időszakban kezdődött el, és programunk ezt is tartalmazta. Haso nlóan örvendetes a szintén még 1998ban született, a fogyatékosok esélyegyenlőségét szolgáló törvényben foglalt fogyatékossági támogatási rendszernek ugyan csekély mértékű bővítése, a szabályozás pontosítása. Az is örvendetes, bár korábban előkészített vál tozásnak tekinthetjük, hogy a különleges helyzetben levő autisták kiemelt figyelmet és lehetőséget kapnak a jövőben helyzetük javítására. Más kérdés viszont, hogy újfent elmaradt a módosítások hatásainak bemutatása, nem történt meg az új szabályok széles k örű szakmai megvitatása sem.
