Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2938 lakásfenntartási támogatás esetében szakértői becslések szerint a jelenlegi igénybe vevők 1520 százalékát a jövőben kizárja a segélyezhetők köréből, ehhez az eddigi jövedelmi korlátokat, miszerint ha a lakásrezsi m eghaladja a jövedelem 35 százalékát vagy a fűtési számla a kereset 20 százalékát, akkor segélyt lehetett kérni. A szocialisták szerint ezek az arányok a jövőben 40 és 25 százalék lennének, megszüntetve ezzel több tízezer család lakásfenntartási segély irán ti igénylehetőségét. Még ezen a jelentős mértékű szigorításon is túlmegy annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy a segélyeket elbíráló hivatalnokok a jövőben úgymond jogosítványt kapnak a segélykérők jövedelmének vélelmezésére. Ez azt jelenti, hogy ha az i gazolt jövedelmet és a lakásfenntartási költségeket nem tartják arányosnak, akkor az ügyintéző akár meg is saccolhatja az érintett jövedelmét. Ez a gyakorlat éppen a legkiszolgáltatottabb rétegek, főként a romák között szolgálja legjobban a társadalmi kire kesztés növekedését. Amint láthatjuk, a szerzett szociális jogok elleni támadás ebben az esetben is éppen a leszakadó családokat taszítja a szegénységi csapda irányába. Szigorítani kívánja a kormány az egyes szociális szolgáltatások igénybevételének szabál yát is. Olyan új típusú adminisztratív akadályokat épít be példának okáért a szociális rászorultság külsős, úgymond független szakértő által történő megállapításába, ami, főként kis költségvetésű intézmény esetén ezreket zár el az egyes szolgáltatások igén ybevételétől. A szocialistaszabad demokrata kormány érdeke tehát, hogy a szociális ellátásokat egyre kevesebben tudják majd igénybe venni, hiszen a költségvetés hatalmas hiányát valahol, valakiben bizony meg kell spórolni. A törvénycsomag másodsorban a he lyi önkormányzatok önállóságát és mozgásterét is szűkíti. (20.30) A törvény tovább szűkíti például az önkormányzatok helyi rendeletalkotási lehetőségét. Az eddigieknél is több olyan pontot tartalmaznak a módosító jogszabályok, amelyek lényegében új helyi r endeletek megalkotását követelik meg, és a helyi szükségleteket figyelmen kívül hagyva kényszerítik az önkormányzatokat fölösleges újabb szabályok bevezetésére. A legtöbb esetben a kormány olyan jövedelmi korlátot húz az egyes segélyek igénybevehetősége el é, amely korlátozza a helyi viszonyok életszerű megjelenését. De beleszól a szocialista vezetés a bizonyítottan jelentős eszközként működő közcélú munkavégzés rendszerébe is, hiszen újabb kiskapukat nyit meg azzal, hogy az aktív korúak 30 napos foglalkozta tási kötelezettségét bevezeti. Itt is a kijátszási kapuk megnyitásával elveszíti jelentőségét, és segélyfüggésbe vezeti az éppen elmaradottabb régióban élő embereket. Az adósságkezelési szolgáltatás rendszerének módosításáról szólva sajnos az önkormányzato k a jövőben sem kapnak megnyugtató választ arra, hogy miként fogják a legsúlyosabb adósságspirálba, adósságcsapdába került családok sorsát rendszerszerűen kijavítani, gondjaikat enyhíteni. Míg az Orbánkabinet több milliárd forintot fordított a legnyomaszt óbb lakhatási problémákra, a kilakoltatás megakadályozására, addig a szocialisták, minden választási szlogenjüket megcáfolva, éppen ezektől a családoktól vonnak el forrásokat, túlélési lehetőségeket. Ám, ha mindezek a gondok nem lennének még elegendőek az önkormányzati szférának, a törvényalkotók újabb, kötelezően megvalósítandó feladatokat találtak ki a településeknek. A teljesen fölösleges és érthetetlen terhek egyikeként például megjelenik a tízezres lélekszám fölötti települések, tehát kisvárosok esetéb en az utcai szociális munka bevezetése. Ennek tükrében csak azt a kérdést kell feltennünk, hogy ha az állam egyre kisebb arányú normatív támogatást nyújt az egyes feladatok ellátására, akkor egy olyan kisvárosban, ahol soha nem is láttak hajléktalant, miér t és miből lesz kötelező feladat az utcai szociális munka bevezetése. A törvénymódosítás törli azt a passzust is, amelynek alapján a települési önkormányzat jogosult arra, hogy a kifizetett segélyek összegéig jelzálogot jegyeztessen be a rászoruló ingatlan ján. Ennek akkor van jelentősége, ha a tartásra kötelezhető rokonok, idős személyek esetében éppen az őket elhanyagoló gyermekek a jogosulatlanul kifizetett, fölvett ellátásokat nem kívánják visszafizetni.
