Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2815 Az állam sarkára állása ug yanis tompítaná a pénz- és tőkepiaci, illetve biztosítóintézetekkel való összejátszás egyre erősödő érzületét. Most néhány gondolat a konkrét törvényjavaslatokhoz: a 2., 3. §nál, ahol a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt módos ítja, tervezi módosítani a tervezet, a pénzintézetekkel, befektetési és biztosítási szervezetekkel szembeni közbizalomnak az ügynöki tevékenység ártott és árthat véleményünk szerint a legtöbbet. E tevékenység végzésének feltételeiben - különösen külföldi i ntézmények esetében - semmilyen könnyítést nem javasolunk. Ez alól csak az EUtagállamok képezhetnének kivételt a taggá válás után. A 9. §hoz: a kiszervezéssel kapcsolatban egyértelművé kell tenni, hogy más vállalkozásokhoz képest a megtakarításokkal bánó intézmények számára a tevékenység kiszervezésének felelősségi szabályai sokkal szigorúbbak. A kiszervező intézmény nem a fővállalkozóalvállalkozó viszonyhoz hasonló, hanem teljes körű felelősséggel tartozik a kiszervezett tevékenységet végző szervezetért . A kiszervezett tevékenységért viselt felelősséget, a tevékenység engedélyezését a csoporton belüli és kívüli végző esetében eltérően kellene szabályozni. A csoporton kívüli végzőnél, különösen ha az ügyféladatokat is kezel, nemcsak bejelentést, hanem eng edélyezést is előírnék. A 11. §nál véleményünk szerint sajnos a leírtak nem pontosítják az üzletszabályzatokra és az általános üzleti feltételekre vonatkozó előírásokat, pedig erre, elsősorban az ügyfél által aláírt szerződésben feltétlenül szerepeltetend ő, azaz a terjedelmes szabályzatokból nem hivatkozható paraméterek meghatározására nagy szükség lenne, mint ahogy azt már említettem is. A 23. §nál pedig ne korlátozzuk feleslegesen a mezőgazdasági területek nemzeti tulajdonlását védeni hivatott állami es zközrendszer alkalmazásának lehetőségeit. Ha a jelzáloghitelintézet csak a nagy kockázati előírásoknak megfelelő tőkeképzés után vásárolhat zálogjogot, akkor a költségvetést a tőkeképzésnek végleges, tehát az értékesíthető zálogleveleknél keményebben keze lt kiadása is terheli. A mezőgazdasági területekhez hasonlóan pótolhatatlan értéket képviselő, ingatlan jellegű egyedi vagyontárgyak esetében ki kellene hagyni a zálogjogvásárlást a nagy kockázat többletterhelése alól. (10.50) A 25. és 35. §okhoz pedig: a betétbiztosítás tekintetében a külföldi bankok fiókjai esetében csak a teljes körű viszonosság alapján lehetne a kiterjesztést alkalmazni. A betét- és befektetésbiztosítás kérdését a pénzügyi intézményekkel szembeni közbizalom sarkalatos pontjának kell te kinteni. Ha ezen a területen az eddigi és a módosító javaslattal alig szigorított hozzáállás érvényesül, akkor a helyzet csak romlani fog. Nagyon szigorúan kellene megkövetelni a betétek biztosítottságára vonatkozó információk megadását és elmulasztását va gy elrejtését, elrejtés esetén szigorú szankciókat kellene alkalmazni. Véleményünk szerint nem kellene a bírságot felülről korlátozni. A tőkepiacról szóló törvény esetében, amit a 100. §nál terjesztettek elő, véleményünk szerint nemcsak ebben a szabályban , hanem a gazdasági törvényben is probléma, hogy szabálytalan tulajdonlási körülmények között hozott döntéseknek mi is legyen a sorsa. Ezt a kérdést pénzintézetek esetében különösen veszélyes megkerülni. Az időrendi utasítás nyilvántartáskötelezettségének megszüntetése szakmailag téves, és sem a brókerek, sem az ügyfelek érdekeit nem szolgálja, mint ahogy az a 112. §ban előterjesztésre került. Véleményünk szerint ez a helyzet egyre inkább a pereskedést intéző ügyvédeket segíti. A 120. §nál pedig az ügyfé l számáról történő korlátlan rendelkezési jog megadása jó dolog, de a pénzmosást megelőzendő és a pénz eredetének megállapítását, áramlásának nyomon követését megkönnyítendő a közleményre vonatkozóan kellene egy minimális tartalmi előírás, például talán a számlatulajdonos neve. A 128. §nál, az értékpapírkölcsönzésnél semmilyen könnyítést nem javasolnánk. Több alkalommal tapasztaltuk ennek a hátrányos, visszaélésre alkalmat adó következményét. A piaci érték
