Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2812 A tőkepiaci törvény egyik legs zerencsétlenebb módosítása a letétkezelt állományokra vonatkozó díjak csökkentése, amely a díjbevételek egészének mintegy 50 százalékos csökkentését eredményezi. Ez az indítvány azért is szerencsétlen, mivel hiú ábránd azt hinni, hogy a tőkepiac gyengélked ésének jelenlegi oka a magas felügyeleti díjakban keresendő. Másrészt pontos számok, hatástanulmányok sem állnak rendelkezésre, csupán csak becsléssel kerültek meghatározásra. Hogy ez a díjstruktúraváltozás hogyan fogja érinteni a felügyelet működését, ar ról nincsen tudomásunk. Bár lehet azt mondani, hogy a költségvetésben több pénzt irányzott elő a kormány a felügyelet működésére, ám emellett lényegesen megnövekvő feladatok állnak, valamint egyre nehezebb megtartani a nagy tapasztalatokkal rendelkező elle nőröket. Az intézménynél ráadásul - ismert módon - amit az egyik kezével ad a kormány, a másikkal rögtön el is veszi. Mindezek mellett most, amikor folyamatos nyomás alatt tartja a kormány a felügyelet elnökét - bár ugye ezt cáfolják , nem elegáns az elle nkezőjét bizonyítani. Fontos és sikeres módosításnak ítéljük meg az ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó szabályok módosulását, amely elősegítheti ezen intézményforma erőteljesebb piaci jelenlétét. Különösen azt tartjuk fontosnak, hogy az ingatlanbefekte tési alap számára lehetővé válik a hitelfelvétel, amely révén jóval rugalmasabb gazdálkodási lehetőséget biztosít számukra, hiszen a nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető érték 50 százalékáig vehet fel jelzáloghitelt. Tisztelt Ház! A tőkepiaci t örvényjavaslat egyik legvitatottabb része a tőzsdében való tulajdonszerzésre vonatkozó 10 százalékos tulajdoni korlát eltörlése. Az előterjesztő ezt azzal indokolja, hogy ez azért szükséges, mert a kormány programjában van benne. Elővettem az ominózus korm ányprogramot, és ebben egy sort sem olvastam ennek szükségességéről. Csupán annyi szerepel benne, hogy az állam "megfelelő törvénymódosításokkal előmozdítja a Budapesti Érték- és Árutőzsde kellő megerősödését". Úgy vélem, ezek után a legfőbb érv - mármint a politikai - nem létezik. Miért válik elengedhetetlenül fontossá - kérdezem én, szakmailag most már , hogy túlzott tulajdoni koncentráció alakuljon ki Magyarország legfontosabb, koncentrált piacán? Erről Babák képviselő úr is szólt kisebbségi véleményéne k elmondása során, a költségvetési bizottság vitája során. Milyen közgazdasági racionalitás indokolja azt, hogy monopolisztikus jellegű koncentráció, túlzott gazdasági hatalom alakuljon ki az egyik legfontosabb piaci indikátori intézménynél? Eddig a rendsz er jól működött, semmi sem indokolja a változást. Sajnos a törvényjavaslatban semmilyen szakmai érv nem szerepel e javaslat indoklásaként. A tőkepiaci törvényben szereplő fogyasztóvédelmi szabályok a folyamatok nyomonkövethetősége érdekében itt is szerencs ésen lettek megfogalmazva, ezért azt hiszem, támogatásra mindenképpen méltóak. Tisztelt Ház! A magyar tőkepiaci szereplők sajátos szervezeti egységei a lakástakarékpénztárak. 1997 óta vannak jelen a hazai piacon. Az általuk nyújtott konstrukciók speciális ak, hiszen nemcsak egy betéttermékről van szó, hanem hitelfelvétel is történik úgy, hogy állami támogatás is járul hozzá, ha speciális, elsősorban ingatlanokkal kapcsolatos fejlesztést, beruházást valósít meg a takarékoskodó. Úgy ítélem meg, hogy fontosak azok a pontosítások, amelyek már meglévő fogalmakra vagy újak bevezetésére irányulnak. Fontos az is, hogy a lakáscélú felhasználások között például az informatikai hálózati kapcsolat kialakításának támogatandó céljával is bővül ez a kör. A lakástakarékpén ztár ezentúl ingatlanértékelési tevékenységet is végezhet majd. A legfontosabb módosulás azonban az, hogy jövőre az állami támogatás mértéke a duplájára nő, azaz a betétként elhelyezett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 72 ezer forint. E módosításokkal egyetértünk, ám két apró megjegyzés engedtessék meg. Egyrészt ez a mostani módosítás csupán csak azt jelenti, hogy az inflációs veszteséget és a hihetetlenül megemelkedett lakásárakat megpróbálja utolérni az állam, érdemi, új lehe tőségeket nem jelentenek a
