Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 26 (37. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Bejelentés az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalásáról: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
2587 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönjük a tájékoztatót. Egyetértve az ön megít élésével, valóban nagy jelentőségű volt a prágai csúcstalálkozó, mérföldkő a szervezet életében, mondhatjuk, hogy ha mindaz megvalósul, amit Prágában a részt vevő országok elhatároztak, a NATO a jövőben nem az lesz, ami volt. Még egyszer szeretném megköszö nni a tájékoztatót, azonban meg kell jegyeznem, hogy a csúcstalálkozó előtt is tudtuk, hogy sorsfordító tanácskozás lesz Prágában. A sajtóból arról is értesültünk, hogy az egyik fő cél a NATO bővítése lesz, valamint arról is értesülhettünk, szintén a sajtó ból, hogy létrejön egy 21 ezer fős NATOreagálóerő, sőt, a magyar kormány felajánlásairól is olvashattunk mindenfélét a hazai sajtóban. Ezek valóban nagy horderejű kérdések, oly nagyok, hogy akár a csúcstalálkozó előtt is érdemes lett volna róluk itt, a pa rlamentben szót váltani vagy legalább egy négypárti egyeztetést tartani, legalább olyat, mint vasárnap este a külügyi és a honvédelmi miniszter kezdeményezésére volt. A FideszMagyar Polgári Párt őszintén örül annak, hogy a NATOba meghívást nyert hét orsz ág, történelmi elégtétel ez a balti államoknak és a többieknek is. Megnyugtató dolog az, hogy legalább részben szövetséges országok vesznek majd körül bennünket. A vasárnap esti négypárti találkozón Kovács László miniszter ú r azt mondta, hogy jó esély van arra, hogy javuljanak és rendeződjenek a szomszédsági kapcsolataink azokon a területeken, ahol még rendezetlen ügyeink vannak, ha egyazon szövetség tagjai leszünk. Itt hívnám fel a miniszterelnök úr figyelmét és a kormány fi gyelmét is arra, hogy egy jó szövetségen belül nem lehetnek a tagországok között feszültségek. Tehát óriási felelőssége van a kormánynak, hogy még a ratifikációs eljárás előtt érje el, hogy akikkel vannak tisztázatlan, feszültségforrást jelentő nézetkülönb ségeink, azokat a szóban forgó országok csatlakozása előtt rendezze, és ne arra várjanak, hogy azt követően ezek valahogy majd megoldódnak. Tehát arra hívom fel a nemzeti közép kormányának figyelmét, hogy éljen történelmi lehetőségével. A másik kiemelten f ontos témája a tanácskozásnak, mint hallottuk, a gyorsreagálású, 21 ezer fős, bárhol bevethető katonai erő létrehozásának tervezése volt. Az az érzésünk, amiről a miniszterelnök úr ugyan nem szólt, hogy ez a terv megvalósulása esetén alapvetően írja át a w ashingtoni szerződést, és a mi részvételünk ebben csak akkor lehetséges, ha a parlament alkotmányban biztosított jelenlegi jogosítványait átértékeljük. Van tehát mit megfontolni ebben a kérdésben is, mert a jelenlegi helyzetből ítélve a terrorizmus elleni világméretű küzdelem kiszélesedésére lehet számítani, és feltehetően a NATOhatalmak nem azért akarják létrehozni ezt a szupercsapatot, hogy tétlenségre kárhoztassák. Következésképpen, mire észbe kapunk, könnyen lehet, hogy valahol a világ másik felén hadv iselő országként veszünk majd részt egy igen kemény háborúban. (8.50) Vessünk egy pillantást az egyéb felajánlásokra is. Nem egészen világos számunkra, hogy az elkövetkezendő négy évre felajánlott 30 milliárd forintból hogyan lesz háromezer főnyi, elkülöní tett, speciálisan kiképzett és felszerelt, NATOkompatibilis és interoperábilis csapattestünk. Ugyanakkor, tisztelt miniszterelnök úr, nagyon tudnánk méltányolni, ha mindeközben nem feledkeznének el az Orbánkormány idején megkezdett haderőreformról, mert félő, hogy a különféle külföldi missziókban való részvétel elviszi az adófizetők pénzét, és ennek hiányában a Magyar Honvédség országvédelmi feladatait nem fogja tudni ellátni. Az elmúlt hetekben az új kormány csúcsra járatta a biztonságpolitikai kérdéskör t a belpolitikában. Másról sem hallottunk, mint egy olyan felajánlásdömpingről, ami az afganisztáni katonai szerepvállalásunkat, az esetleges iraki háborúhoz való hozzájárulásunkat és az amerikai rakéták magyarországi telepítését tartalmazta. Tisztelt Orsz ággyűlés! Reméljük, hogy a kormány olyan politikai közhangulatot teremt, ami jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy a kollektív bölcsesség erejével jól döntsünk biztonságpolitikai és katonai kérdésekben, hogy mind az ország, mind a nemzet érdekeit tartsuk sz em előtt, és a kormány
