Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP):
2550 pedig a lakosságnak, mint ahogy azt önök ígérték. Azt gondolom, igazából ők lesznek ennek az egyik csalódottjai, akik már most, decemberben, majd januárfebruárban a költségvetésük elfogadásánál szembesülni fognak a ténnyel, hogy bizony üres a kassza. De ugyanígy sorra vehetjük a kórházakat, a rendőrséget és mindazokat az intézményeket, amelyek ma vagy kevesebbet, vagy legfeljebb ugyanannyi pénzt kapnak, mint a 2002es évben kaphattak. Tehát azt gondolom, az igazi veszély a kiábrándulás, amely a negatív, pesszimista várakozásokat erősíti fel a magyar lakosságban, ami egyébként veszélyezteti az európai uniós csatlakozásba vetett hitét is az embereknek, hiszen olyan íg éretekkel gondolnak az Európai Unióra is, amelyeket a választásokon talán önök is megfogalmaztak, és így nagy kiábrándulás várható. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az utolsó gondolat, elnök úr. A 2003. évi költségvetésről nyugodtan elmondhatom, hogy valószínűleg néhány hónap múlva egy pótköltségvetés alapjait vetettük meg e költségvetés elfogadásával. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (15.20) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A tele víziós közvetítési idő alatt az MSZPnek még 29 perc 47 másodperce, az SZDSZnek 1 perc 10 másodperce, az MDFnek 18 perc 47 másodperce van, a Fidesznek elfogyott az időkerete. Hozzászólásra következik Nagy Sándor úr, de ő nincs itt; így Gy. Németh Erzsébe t, az MSZP képviselő asszonya. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr, bár egy kicsit későbbre számítottam, mert azt hittem, hogy vannak még előttem. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A pénzügyminiszter úr a költségvetési expozéjában úg y fogalmazott, hogy nem megszorító, hanem takarékos költségvetés lesz a 2003. évi költségvetés. Úgy gondolom, hogy ez vonatkozik az önkormányzatokra is, annak ellenére, hogy a kormány az önkormányzatoknak tett ígéreteit is maradéktalanul betartja itt, a kö ltségvetésben, vagyis a gépjármű súlyadójának száz százaléka helyben marad az azt beszedő önkormányzatnál, és a helyben maradó személyi jövedelemadórészesedése pedig 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. Így - nem állom meg, hogy ne tegyek egy kis kitérő t Kósa Lajos képviselőtársamra reagálva - egy év alatt többet ad a Medgyessykormány, mint az Orbánkormány tette ezt az elmúlt négy évben. Sajnálom, hogy a képviselő úr már nincs a teremben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kiment.) A 2003. év nagyon feszí tett gazdálkodást vár el a költségvetés minden érintettjétől, így az önkormányzatoktól is. Ugyanakkor remény van arra, hogy 2004től ez a szféra is jobb lehetőségekkel rendelkezik majd, hiszen az európai uniós csatlakozás több forrást biztosít majd a telep ülések fejlesztéséhez, az infrastrukturális beruházásaikhoz. Természetesen erre fel kell készülni. Készen kell hogy legyenek azok a tervek, amelyekkel pályázhatnak a települések a különböző európai uniós alapokhoz. Budapesti illetőségű képviselőként ugyana kkor szólnom kell egy olyan problémáról, amelynek megoldása túlmutat a fővároson két szempontból is. A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt., illetve a főváros tömegközlekedése ugyanis nemcsak a budapestiek problémája, hiszen az évi 1,4 milliárd utas jó része nem fővárosi illetőségű. Másrészt a BKV helyzetét csak a Fővárosi Önkormányzat saját erejéből nem képes megoldani. Miért szükséges a fővárosi tömegközlekedés állami támogatása? A helyi közlekedés költségei sajnos - kivéve az ott dolgozók bérét - lényegébe n európai szinten vannak, míg a tarifák nem érik és nem érhetik el ezt a szintet. A tarifa ugyanis - a legtöbb országhoz hasonlóan - nem képes a
