Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
2492 Ez az 50 százalékos alapbéremelés ugyanakkor lehetővé tette azt, hogy a diplomás minimálbér intézményét is gyakorlatilag bevezessük anélkül, hogy jogszabályokban ezt rögzítenénk. Hiszen az a fajta minimál béremelés, ami az előző négy évben végbement, jelentős mértékben összeszorította a közalkalmazotti bérskálát, és aránytalanságokat okozott. Gyakorlatilag a 140 fokozatú bérskálán az alsó 64 kategória mind 50 ezer forintra állt be, nem volt igazi különbség a teljesítmények között. Tehát nemcsak az volt a célunk, hogy megemeljük a pedagógusok keresetét, hanem megteremtsük a megfelelő egészséges belső arányokat, széthúzzuk egy kicsit ezt a skálát, és ezt úgy teremtsük meg, hogy a diplomás minimálbér bevezetés ével megpróbáljuk biztosítani azt, hogy aki tudásba, ismeretek megszerzésébe, nagyobb szakképzettségbe fektet be és ezáltal a piacra lép, annak nagyobb lehetősége legyen a közalkalmazotti szférában többet keresnie, mint azon társainak, akik ezt nem tették meg, és nem tudják megtenni. Teljesen világos ugyanakkor az is, hogy nem pusztán a közalkalmazotti bértábla határozza meg a pedagógusok keresetét, van ennek a bérrendszernek másik két pillére is, a minőségi bérpótlék vagy minőségi keresetkiegészítés, illet ve a pedagógusi pótlékok rendszere. Ezekhez idén hozzányúlni nem tudtunk, tudjuk nagyon jól, hogy a 2004es év legfontosabb feladata az lesz, hogy ezeknek a jelentős növelése megtörténhessen, hiszen míg az első pillére ennek a bérrendszernek arról szól, ho gy ki milyen végzettséggel és hány éve mozog a pályán, addig a különböző pótlékok a speciális többletmunkákat, a minőségi bérpótlék pedig részben a minőségi különbségeket hivatott megfizetni és ezt visszajelezni a pedagógusok számára. Ez a bérreform akkor nyer befejezést, akkor nyer befejezést az a folyamat, amit elkezdtünk a kormányváltás után, ha a diplomás minimálbér mellé jelentősen meg tudjuk növelni 2004ben majd a minőségi bérpótlékot, illetve a legkülönbözőbb vezetői pótlékokat. Ugyanakkor látni val ó az is, hogy nem kívántunk spórolni ezen az összegen úgy, hogy a kötelező óraszám emelését megléptük volna a pedagógusoknak, amelyet törvény írt elő, de ezt a törvényi módosítást, a szeptembertől esedékes óraszámemelést nem vezettük be, tehát itt az alapb éremelés, mondhatnám, egy tiszta alapbéremelést jelent a pedagógusok számára. Az oktatás másik nagy területe, amelyről beszélnünk kell, hogy milyen esélyeket nyújt a diákok számára, és ezek az esélyek, amelyeket az oktatási rendszer nyújt, alkalmasake arr a, hogy a társadalmi különbségeket csökkentsék. A PISAjelentés egyik legfőbb tanulsága az, hogy a magyar közoktatási rendszer az egyik legkonzervatívabb az OECDországok közül abban az értelemben, hogy a meglévő családi különbségeket a leginkább konzervál ja. Szinte a legnagyobb különbség Magyarországon van, a harmincegynéhány ország közül a harmadik helyen állunk a tekintetben, hogy az iskola milyen mértékben örökíti át ezeket a különbségeket, és az iskolák közötti különbségek szinte nálunk a legnagyobbak az OECDországok között. Ez az egyik legfontosabb terület, hiszen ez okoz - majd erről beszélek - olyan típusú versenyt a közoktatásban, amely megterheli magát az oktatási folyamatot, amelynek az alapvető célja - idézőjelben mondom, hogy célja - egyfajta olyan belső szelekció, amely a családok korábbi kulturális és vagyoni szintjének az átörökítését jelenti. Fel kell törni valamilyen módon ezt a rendszert, át kell alakítani úgy, hogy valódi esélyeket tudjunk nyújtani az oktatási rendszerben a lemaradók szá mára is. Több eszköz áll ehhez rendelkezésre. Vannak olyanok, amelyeket az előző kormány elkezdett, és folytatni kívánunk. Ilyen az Arany János tehetséggondozó rendszer, ennek az átalakításánál folytatjuk ezt a rendszert, de még nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a kiegészítő családi pótlékkal rendelkező családok gyermekei fokozott, többletlehetőséget nyerjenek ezeken az eszközökön keresztül. Másrészt létrehoztunk egy miniszteri biztosi intézményt és ehhez egy hálózatot, egy hivatalt is, regionális felé pítésű hivatalt, ami a hátrányos helyzetű és a roma gyermekek felzárkózását és integrálását kívánja elősegíteni. Csak hogy képviselőtársaimmal érzékeltessem a probléma súlyát: ha a demográfiai adatokat és a demográfiai előrejelzéseket vesszük figyelembe, a kkor azzal kell szembenéznünk, hogy sajnálatos módon 2050re Magyarország lakossága ezek szerint a demográfiai
