Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2456 nem várjuk azt, hogy megdicsérjene k bennünket, mert tudjuk magunktól is, hogy tényleg az egy évi növekedés több, mint az előző négy évben együtt. Csak azok a jövedelemintézkedések, amelyekkel hitem szerint mindannyian egyetértünk, mert elég sokat beszélünk róla évek óta, hogy azok, akik a köz szolgálatára vállalkoznak... - és ha most a volt egészségügyi miniszterünkre nézek, akkor azt mondom, az egészségügytől egészen a pedagógusokig mindenkit fel lehet sorolni, hivatalnokok, köztisztviselők; tehát ezt évek óta meg kellett lépni. Sőt megint , ha összekötöm, a Fidesz egyik fő követelése az alkotmánymódosítás kapcsán vagy az európai uniós csatlakozás kapcsán, hogy javuljanak a jövedelempozíciók, az életszínvonalpozíciók. De ha megtettük a lépést, ennek ára van. Azt hiszem, amit Varga László el mondott, hogy itt arról vitatkozhattunk volna, hogy elő tudjuke állítani azt a helyzetet 2002 őszén, hogy 2003ban fedezetet teremtünk ezekre a jövedelmekre, és itt, most egy kicsit más területeken visszafogottságot, tehát nem a korábbi ütemben való növek edést, fejlesztést lehet megvalósítani. Tehát nem olyan áldozatról van szó, amely ne lenne vállalható. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a szocialista képviselőtá rsaim jelenleg is azon dolgoznak, hogy ezt a problémát megoldják, hogy azok az önkormányzatok, akiknek az ügyét nem lehet normatívával kezelni, mert egy budapesti település és egy három- vagy ötszáz lelkes kis zalai falu problémáját ugyanazzal a normatíváv al nem lehet megoldani, tehát erre valamilyen megoldást kell találni, és ezt mi módosító indítványként be fogjuk nyújtani. Kell hogy beszéljek a vállalkozásokról. A vállalkozásoknál a fő jelszavunk, hogy a versenyképességet, a versenyhelyzetet akarjuk bizt osítani a vállalkozások számára, és ebben a nagy hangsúlyt két dologra tenném most. Az egyik, hogy az adótörvényeken keresztül próbáljuk ösztönözni és segíteni a befektetési ösztönzést, a másik, hogy megint csak a bérfelzárkóztatásra hivatkozva, próbálunk átvállalni terheket, hogy a versenyképességi pozícióját ne rontsuk a vállalkozásoknak azáltal, hogy a munkavállalók indokolt bérkövetelésekkel lépnek föl. Talán emlékeznek rá ellenzéki képviselőtársaim, hogy mi az előző időszakban sem voltunk soha a minimá lbér ellen, hanem az ellen, hogy a kormány nem vállalt sorsközösséget a vállalkozókkal, munkaadókkal, hanem ezeket a terheket egyértelműen velük akarta megfizettetni. A nyugdíjasok kérdéséről hadd emeljem ki azt az apró dolgot, amin délután polémia alakult ki, hogy nincs jogintézmény. Aki ismerős a magyar jogban, az tudja, hogy jogalap nélkül a nyugdíj területén - de máshol sem - fizetni nem lehet. Nincs titok, tehát nem rejtettük el. A törvényben benne van, megnéztem, hogy igen, ez most egy hétről szól, de az egyheti kifizetéshez is ezt a lehetőséget, ezt a jogintézményt létre kell hozni. És azért jelezzük, hogy itt igenis nekünk három lépcső, tehát a bevezetéstől még két lépcső kell ahhoz, hogy ez teljes havi nyugdíj legyen. Ez is egyfajta jövedelemkiáraml ás. Tudom én, megértem, hogy senki nem mondta azt, hogy például ezt kellene megszüntetni, és helyette valahova, akár a turisztikához vagy bármilyen más területre forrásokat átcsoportosítani. Még a nyugdíjnövelés mértéke: ha egyszer elfogadjuk azt, hogy a k eresetkiáramlás 11,8 százalék körül alakul, és ehhez egy 5 százalékos inflációs célkitűzést veszünk figyelembe, akkor ez bizony 8,4, ezt mi vállaljuk, a törvényben ez van. Szeretném azt elmondani, hogy meggyőződésem, hogy ebben az inflációs tervezetben nin cs 3 százalékos bizonytalanság, legfeljebb néhány tized. Tehát nincs olyan mértékű átverés, mint volt több éven keresztül. Nagyon sok dologról kellene még beszélnem. Varga László képviselőtársam beszélt az aprófalvak kérdéséről, én az önkormányzati ügyek k apcsán beszéltem erről. Tehát azt gondolom, hogy ezt meg tudjuk oldani, de nem elfogadható az, amikor azt mondják, ahogy tette ezt Pokorni képviselő úr, hogy az IBMet rögtön megpróbálta a mi nyakunkba varrni. Ez nyilván egy folyamat vége, most telt be a p ohár; és erre azt mondani, hogy azért, mert mi nem költünk kellő összeget a kutatásfejlesztésre... - holott, ha a számokat megnézi, tényleg lényeges növekedés van.
