Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP):
2439 költségvetés összeállítója, az körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Mondjuk, 100 milliárd forinttal több kamatkiadást kell teljesíteni a 840 milliárdos hiány mellett, ha még 100 milliárd hozzájön, ez bizony már 940, majdnem 1000 milliárd. Nagyon nem lehetünk nyugodtak, hogyha az ÁSZ véleménye ez, nincs a költségvetési törvényjavaslatban kimunkált kamatpálya, innentől kezdve százmilliárdok a le vegőben lógnak. Ezért mondom azt, hogy ez a költségvetési javaslat ilyen szempontból sem előrelátó, és nagyon nagy lyukak vannak benne. Ha ezt a 100 milliárdot, ezt az 1 százalékot tekintjük, abban az esetben, ha, mondjuk, az önkormányzatok... - a bér eset ében 70 milliárd hiányzik a finanszírozásból, tulajdonképpen ezzel a játéktérrel nagyon sok mindent meg lehet valósítani, különösen akkor, ha kedvezően alakulnak a kamatpályák, de éppen az a helyzet, hogy nagy valószínűséggel ellentétesen fog mozogni. Úgy gondolom, hogy az államadósságkezeléssel kapcsolatban nagyon fontos kitétel az, hogy egyrészt az államadósság úgynevezett átlagos hátralévő futamidejét, amely 2,3 évként van megjelenítve 2002ben, valóban sikerüljön kitolni, és ez azt jelenti, hogy csakne m - már ez a forintadósságokra vonatkozik - 3 milliárd forintot évente meg kell újítani, tehát új államkötvényeket, ne adj' isten, kincstárjegyet kell kibocsátani. Hihetetlen költséget jelent, hihetetlen feladatot jelent az Államadósság Kezelő Központnak. Ha ezt az átlagos hátralévő futamidőt, amely minden költségvetési törvényjavaslatban benne van, hogy ki kellene tolni, és eddig igazán apró lépéseket sikerült ebbe az irányba tenni, ha ezt sikerülne kitolni, abban az esetben lehetne valóban igen komoly kam atkiadási megtakarításokat elérni. Erre is biztatom jómagam az Államadósság Kezelő Központot, hogy ez irányban minden erőfeszítést tegyen meg, és a Pénzügyminisztérium is adjon meg ehhez minden segítséget, mert ez az egyetlenegy lehetőség arra, hogy maga a z államadósság szerkezete egy kicsit jobban alakuljon, mert ez az államadósságszerkezet, amely jelenleg van, agyonnyomja a magyar gazdaságot, agyonnyomja a költségvetést és az államháztartás elkülönített rendszereit. Azt hiszem, hogy kellő bizonyítékok va nnak, voltak hozzászólásomban a tekintetben, hogy ezt a költségvetési javaslatot ilyen szempontból sajnos takarékosnak nem értékelhetjük, és bizony, különösen a háztartásokat és az önkormányzatokat illetően megszorítónak kell tekintenünk. Bízom benne, hogy e tekintetben komoly módosító javaslatok fognak megszületni az elkövetkezendőkben, hogy ezt a lehetetlen helyzetet meg tudjuk oldani, ki tudjuk javítani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képvis elő úr. Normál felszólalásra megadom a szót Sós Tamásnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársak! A száznapos program keretében végrehajtott intézkedések az elmúlt hónapokban, hetekben a lakosság széles rétegei számára jelentettek és jelentenek kedvezőbb helyzetet, és én úgy gondolom, hogy ezek önmagukért beszélnek. Esetenként a kormánydöntések évek gondjait igyekeztek orvosolni, így valójában ezt a költségvetést, ami beterjesz tésre került, 18 hónap költségvetésének is mondhatjuk. A döntések jó része a 2003. évi költségvetésbe is beépült. Mint ahogy ilyenkor lenni szokott, és a vita is mutatja, az ilyen intézkedések hatása újabb gondokat vet fel. Az önkormányzatokat érintő főöss zeg jelentősen nő. Ugyanakkor jelentős a determináltság, a meghatározottság, mert ugye bizonyos pénzeket csak meghatározott célokra tudunk felhasználni. Gondolok itt elsősorban arra - már a vitában sokszor elhangzott , hogy a közalkalmazottak körében 2002 szeptemberében végrehajtott bérfejlesztés következtében, a bérfejlesztések 2003. évi kihatásának finanszírozásához a fedezet úgy van meg, ha a központi források mellett az önkormányzatok a saját bevételeiket is mozgósítják erre a célra. Ugyanakkor tudjuk jól, nem minden
