Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP):
2440 önkormányzat van azonos helyzetben. Ezért is fontos a költségvetés tárgyalása során megtalálni a legmegfelelőbb normatív finanszírozási formát, amely ezt a feszültséget csökkentheti, illetve megoldja. Ez folyamatban van, mint ahogy ma már e lhangzott, módosító indítvány formájában. Ugyanakkor szeretném én is aláhúzni, hogy ez is ráirányítja a figyelmet, hogy át kell tekinteni a következő esztendőkben, és korszerűsíteni kell az önkormányzati finanszírozási rendszert. Újra kell gondolni a követ kező években a feladat- és a forrásmegosztást, az államháztartási törvényt. Jelentős előrelépés: a személyi jövedelemadó helyben maradó aránya 5ről 10 százalékra nő, a gépjárműadó, a környezetvédelmi, szabálysértési bírságok száz százaléka a településeken marad. Szeretném azt is kiemelni, hogy a kistérségek fejlesztése, amely megfogalmazódott a kormányprogramban, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése hangsúlyos feladatként jelenik meg. Ez egyegy térségben nagyobb lendületet adhat, mivel az országon be lül, de egy megyén belül, térségen belül is nagyok a fejlődésbeli különbözőségek. Fontosnak és jelzés értékűnek tartom azt a javaslatot, amely a miniszterelnökség fejezetben megjelenik, a kistérségi támogatási alap jogcímen 2 milliárd forint előirányzattal . Ez önerő kiváltását tudja segíteni, és tudjuk jól, mert a kistelepülések több megközelítésben itt már elhangoztak, hogy milyen segítséget jelent itt esetenként néhány tíz millió forint is az arra rászoruló önkormányzatok számára. A térség- és településfe lzárkóztatási célelőirányzat 12 milliárd forinttal szerepel, de kiemelném a zsáktelepülések fejlesztését, itt a közlekedési feltételek javítását. (20.50) De mondhatom a vállalkozási övezetek támogatására biztosított 1 milliárd forintot, ami azt gondolom, h ogy önmagában kevés, de forráskoordinációval, különböző pályázatokkal ez megsokszorozható. Ezekben a térségekben fontos a menedzserszervezetek munkájának támogatása és a különböző beruházások ösztönzése. A következőben olyan kérdést szeretnék szóba hozni, amely a választókörzetemet, illetve a szomszéd térségeket is komolyan foglalkoztatja. A költségvetés XI. fejezetében található az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása. A költségvetéstervezetben ez 1,5 milliárd forinttal szerepel. De tudjuk jól, hogy idén ősszel már 450 millió forint lett erre a célra elkülönítve az új kormány részéről, és így gyakorlatilag közel 2 milliárd, egész pontosan 1 milliárd 950 millió forint áll rendelkezésre. Az előző cik lusban 93 család sorsát oldották meg, jelenleg körülbelül ezer családon kell segíteni. Ez egy többéves folyamat, amely elsősorban a BorsodAbaújZemplén és Heves megyében élőket érinti, kisebb mértékben a Nógrádban és más területeken lévőket. Ez is azt biz onyítja, hogy a károsultak gondjaikban, bajaikban nem maradnak magukra. Elkészült a szükséges kormányrendelet, a Belügyminisztérium részéről a szükséges utasítások is megtörténtek. Így a katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével, a megyei helyreállít ási bizottságok, az önkormányzatok feladatvállalásával biztosítottak a kártalanítás feltételei. De hadd hozzak szóba egy más kérdést, a laktanyák kérdését. Örülök annak, hogy az előkészítő vitákon, beszélgetéseken fölvetődött az átadás kérdése a települése k számára vagy különböző vállalkozásokba adás. Választókörzetemben, Verpeléten, Recsken, Tarnaszentmárián, Pétervásárán, de ha Heves megyét nézem, az eddig meg nem oldott laktanyák esetében Gyöngyösön és Boldog településen is napirenden van ez a kérdés. Va nnak olyan laktanyák - és itt mi ezt jól tudjuk , amelyekkel az elmúlt 12 esztendőben nem sok minden történt, az enyészeté lettek, nem használták. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezeken a területeken infrastruktúra van, ahol különböző fejlesztéseket, beruh ázásokat lehet megvalósítani. Fontosnak tartom, hogy a következő időszakban ezeket hasznosítani tudjuk. Befejezésképpen egy olyan kérdésről szeretnék szólni, ami a hegyvidéki részen sok embert és nagyon sok települést érint: arról az árvízvédelmi kérdésről , amely hegyvidéken tározók kialakítását kívánja megvalósítani. Szeretném ide idézni, hogy az 19982000. években rendkívüli ár- és
