Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. GÖNCZ KINGA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2414 Nem lépte túl. DR. GÖNCZ KINGA egészség ügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : ...egészségügyben is, ahol a reorganizációs programhoz kötődően történik meg az átcsoportosítás. Tehát ez nem csökkenést jelent, sőt kifejezetten ebben az ágazatban egy nagyon lényeges növekedés lesz mindent összevetve. Köszönöm szépen. Elnézést a túllépésért. ELNÖK (Harrach Péter) : Államtitkár asszony nem lépte túl, hiszen normál szót kért, és nem kétpercest - én most már ragaszkodom a gombnyomáshoz , úgyhogy még beszé lhetett volna nyugodtan. Gógl Árpád képviselő úr viszont kétperces felszólalásra jelentkezett. DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Lezsák képviselő úr kitűnően elemezte a költségvetést. Az államtitkár asszony válasza késztetett felszólalás ra. Tudniillik ott, ahol átcsoportosítás, újraértékelés, átrendezés van, nehezen követhetők a pénzek. De éppen abban a csoportban, amelyért aggódunk, a hátrányos helyzetűek és az idősödők csoportjában van egy tiszta rovat, amit úgy hívnak a fekvőkasszában, hogy rehabilitációs, utókezelő és gondozó fekvőbetegintézménycsoport. Az erre fordított összeg 10 milliárd forintról 8 milliárdra - a százmilliókat kihagynám , 76 százalékra csökkent. Ezek az intézmények azok, ahol a legelesettebbek, az otthonnal nem re ndelkezők, a nehezen visszailleszthetők feküsznek. Ezeknek az intézményeknek a fenntartó önkormányzatai döntően olyan önkormányzatok, amelyek nem rendelkeznek nagy bevételi forrással. Számomra ez megmagyarázhatatlan. Mindenképpen kérem, ha meg tudjuk jelen íteni egy módosító javaslattal, hogy legalább a szintentartási összegét biztosítsuk ezeknek a rehabilitáló, utókezelő és gondozó intézményeknek, mert más módon az idősek, az elesettek nem fognak tudni hozzájutni a megfelelő kezeléshez. Köszönöm szépen. ELN ÖK (Harrach Péter) : Következik Lezsák Sándor képviselő úr, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reméltem és örülök is államtitkár asszony megszólalásának, hiszen az eddigi megnyilatkozásai alapján tulajdonképpen el is vártam, hogy azzal a gondossággal cselekedjen, amit megfogalmazott itt. Ugyanis tapasztalni ebben a költségvetésben egyfajta takarékosságot. Ezt lehet, hogy a valós kényszer diktálja, és sokféle családtípusban még el is fogadható vagy megérthető, azonban a takarék osság gondolata legkevésbé a kiszolgáltatott emberek körében elfogadható. Hiszen ők azok, akik a legkevésbé tudnak enyhíteni önerőből saját sorsuk mostohaságán. Tehát, ahogy ön megnyilatkozott korábban, magunk sem tudjuk elfogadni azokat az előirányzatokat , amelyek például a mozgássérültek helyzetében történő eddigi javuló tendenciát netán visszavetnék. Mondok egy példát a sok példa közül. Kijegyzeteltem például azt, hogy 2,9 milliárd forint jutott a mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének a fedezésére a szociális kiadások területén. Szóval, különösen a falvakban lakó, fogyatékkal élők helyzetén segített ez a támogatás, akiknek különleges egészségügyi gondjuk miatt gyakran kellett utazni a megyeközpontba vagy távolabbi városokba kezelésük érde kében. Ez 300 millióval csökken le - ha jól tudom, ha jól olvastam ki - a következő esztendőben. Nincs semmi valós indok, hogy ez ekkora összeggel csökkenjen; nem lett kevesebb a mozgássérültek száma, nem csökkentek sem az üzemanyagárak, sem a járművek és járműalkatrészek árai. Tehát elfogadhatatlannak tartom az ilyen jellegű csökkenést, és nem tudom, miből fogja majd pótolni a tárca ezt.