Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
2415 Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Folytatjuk a felszólalások sorát. Megadom a szót Újhelyi István képviselő úrnak. (Újhelyi István nem tartózkodik az ülésteremben.) Nincs a teremben. A következő MSZPs felszólaló Kránitz László képviselő úr. KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot szeretnék mondani a költ ségvetéstervezet foglalkoztatáspolitikát érintő részéhez. A 2003. évi költségvetés a következő évek sikereinek megalapozását jelenti. A hosszú távú változások előkészítésének időszakában vagyunk. A fő feladat a gazdasági növekedés ismételt egyensúlyi pályá ra állítása. Olyan bővülő gazdaság elérése a cél, melynek a belső fogyasztás mellett az export- és versenyképességünk növekedése képezi az alapját. A javaslat összhangban van Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programjával, melynek alapvető célja a m odernizáció, illetve az európai fejlettségi szintekhez történő felzárkózás. 2001 óta visszafogott, illetve csökkenő foglalkoztatási szint jellemzi hazánk munkaerőpiacát. Az ismert statisztikai adatok tükrében azt mondhatjuk, hogy olyan foglalkoztatáspoliti ka érvényesült korábban, amely nem volt összhangban a gazdaságpolitikai folyamatokkal. Foglalkoztatáspolitikával foglalkozó emberként külön öröm számomra, hogy a hatékonyabb koordináció érdekében megalakult a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztéri um. (18.50) Ennek a minisztériumnak kulcsszerepe lesz abban, hogy a humán erőforrások fejlesztése révén az atipikus foglalkoztatási és képzési formák bevezetésével, a felnőttképzés kapacitásának bővítésével, az új kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodni és m egújulni képes munkaerő biztosításával hozzájáruljon hazánk versenyképességének javításához. Többnyire a Munkaerőpiaci Alapból kerülnek finanszírozásra azok a foglalkoztatáspolitikai programok, amelyek a részmunkaidős alkalmazás, valamint a távmunkavállal ás feltételeit teremtik meg. Több mint üzenet értéke van annak, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács felállításával a munka világa szereplői ismét felvették az érdemi párbeszéd fonalát. Megkezdődtek azok a jövedelempolitikai tárgyalások, amelyek az alapj át képezhetik nemcsak a következő évi bérnövekedés megállapításának, hanem a hosszabb távú nemzeti bérfelzárkóztatási programnak is. 2003ban folytatódik a közszféra béreinek felzárkóztatása a versenyszféra színvonalához. 2003ban életbe lép a köztisztvise lők béremelésének második üteme. 2003ban két ütemben, 50 százalékkal nő a bírák és ügyészek fizetése. Biztató és jelzés értékű, hogy a 2003. évi költségvetés tervezésekor a foglalkoztatási szint és a munkatermelékenység növekedésével számol a kormányzat. A versenyképesség javítását célozza, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium fejezeténél új elemként jelenik meg a felnőttképzés normatív támogatása, mintegy 475 millió forinttal. Az uniós és a PHAREforrások felhaszn álása nyomán olyan fontos projektek társfinanszírozása valósul meg a minisztérium fejezetében, mint a többszörösen hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása, az autonóm párbeszéd megerősítése, a nők munkaerőpiaci reintegrációjának támo gatása, s a munka világából történő kirekesztődés elleni küzdelem. A törvényjavaslat szerint a munkaügyi kormányzat hozzákezd az egységes munkaügyi nyilvántartás rendszerének bevezetéséhez. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A szervezett és legális foglalkoztatásban érdekelt munkavállalók és munkaadók nagy várakozással tekintenek az új rendszer bevezetése elé. Az áttekinthető és naprakész nyilvántartás csökkenő adminisztrációt, rövidebb ügymenetet fog eredményezni. Minde n bizonnyal a
