Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2412 helyzet, hogy az év második felében az üzemanyagra fordítható keret kimerülése miatt a mentős zolgálat már szigorúan rangsorolta a kéréseket, mérlegelte azt, hogy hová menjen ki és hová ne. Nem volt tehát folyamatos az ellátás minősége egy éven belül sem. Tévedés ne essék, nem kívánom megfosztani a mérlegelés jogától a mentősöket, de ne az üzemanya g mennyisége legyen a mérlegelési szempont. Ha ismét elharapózna ez a korábbi, sokat ostorozott, joggal bírált hozzáállás, akkor a választókerületem külterületein, azaz a tanyákon élők szenvednék meg ezt a mérlegelési szempontot. Tisztelt Ház! Fellapozva a költségvetés megfelelő fejezetét, az Országos Mentőszolgálat dologi kiadásaira fordítható összegek folyóáron számítva mintegy 5 százalékkal maradnak el az idei év kiadásaitól. Azonos vásárlóértéken számítva az idei évtől történő elmaradás már több mint 10 százalékos. A feladat fontosságát ismerve elfogadhatatlan ez a forrásszűkítés. Tisztelt Ház! Végezetül pedig nézzük a bevételi előirányzatok megalapozottságát. A bevételi tervek képviselői véleményezése során nagyon gyakran felmerülő kérdés az, hogy a fel tűnően gyorsan megnövekvő bevételi előirányzatok csupán technikai jellegűeke, például pusztán az adott költségvetési cél forráshiányát elkendőzni kívánó, egyszerű könyvelői fogások, vagy a gyorsan megnövekvő bevételi előirányzatok valóságban is meglévő la kossági vagy gazdálkodói tehernövekedést jeleznek előre, azaz a jövedelemelvonás fokozását. Két példával szeretném érzékeltetni ezt a képviselői dilemmát. A költségvetés a BácsKiskun Megyei Rendőrfőkapitányság 2002ben várható bevételeit, 42,9 millió for intot 2003ra közel ötszörösére, 207,8 millió forintra kívánja megnövelni. A kérdés ilyen esetben az, hogy reálise ez a nagymértékű bevételnövekedés. Ebben az esetben a megyében élők közel ötször annyi hatósági díjat, büntetést, eljárási illetéket fognak jövőre befizetni a megyei rendőrségnek, mint amennyit az idén fizettek, azaz számottevően megnövekednek a lakosság terhei. De az is lehet, hogy a megyei rendőrség eleve képtelen lesz teljesíteni a bevételi célokat, hiszen az idei év bevételei is messze el fognak maradni a 2002re előirányzott összegtől, és ebben az esetben egyértelműen forráshiányosra tervezi a költségvetés a megye rendőrségi költségvetését, aminek várhatóan a közbiztonság látja majd a kárát. Ennek a bevételi előirányzatnak csak úgy lehet m egítélni a realitását, ha összevetjük az ötszörös növelést más megyék rendőrfőkapitányságainak bevételi előirányzataival. A Baranya megyei főkapitányságnak például csak 137 százalékkal, a GyőrMosonSopron megyei főkapitányságnak 110 százalékkal, a budape sti főkapitányságnak pedig csak 106 százalékkal kell megnövelnie bevételeit az ideihez viszonyítva; míg a Fejér megyei főkapitányságnak még az idei bevételt sem kell produkálnia, a költségvetés jövőre megelégszik az idei rendőrségi bevételnél 16 százalékka l alacsonyabb összeggel is. Ezek a számok arra utalnak, hogy a hatósági díjak, büntetések, eljárási illetékek területén nem valószínű egy olyan nagyarányú emelkedés, ami országosan és azon belül BácsKiskun megyében is a lakosság terhelését megötszörözné, hiszen más megyékben lényegesen kisebb a bevételi előirányzat várható emelése. Ez jó hír; rossz hír viszont az, hogy a BácsKiskun Megyei Rendőrfőkapitányság közel ötszörösre növelt bevételi előirányzata láthatóan irreális. Félő, hogy az elmaradó bevétele k miatt a szükséges rendvédelmi intézkedésekre már nem lesz elegendő forrás. Végezetül hasonló kérdéssel szembesültem a vízkészletjárulék 61 százalékkal megnövelt bevételi tételénél is. Mit takar ez a nagymértékű, az ez évi előirányzatot mintegy 4 milliárd forinttal megnövelt összeg? Növekedneke emiatt számottevően a lakosság befizetési kötelezettségei, vagy csupán az előbb elmondottakhoz hasonlóan csak egy irreális bevételi előirányzat szerepel a környezetvédelmi és vízügyi tárca bevételei között? Gyanúra az ad okot, hogy az idei év 1,90 forintos vízhasználati alapjáruléka 2,40 forintra növekszik, ami 26 százalékos növelés. Ez a járuléknövelés meglehetősen sok, mintegy ötszöröse az éves infláció mértékének, de ennek ellenére ez a 26 százalékos díjnövekedés lényegesen elmarad a bevételi előirányzat 61 százalékos mértékétől. Ilyen esetben óhatatlanul arra kell gyanakodni, hogy a
