Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2389 trendet mutatott, hogy vége van a savanyú s keserű esztendőknek. Ezzel szemben 1999ben ez a reálértékalakulás mínusz 2,2 százalék, miközben a GDP növekedése 4,2 százalék volt, 2000ben pedig mínusz 2,5 százalék, amikor 5,2 százalék volt a GDP nö vekedési üteme, a legmagasabb a rendszerváltás utáni időszakot tekintve. 2001ben már valóban 4 százalékos, 2002ben 4,4 százalékos növekménnyel számolhatunk, és most jön 2003, amikor az állami támogatások plusz az szja együttes növekményének nominálértéke százalékban kifejezve 29,2 százalék, reálértékben pedig, amennyiben az 5 százalékos infláció tartható - és bízom abban, hogy tartható lesz , 22,7 százalék. Mikor kaptak az önkormányzatok ezen a területen 22,7 százalékos reálnövekményt? Ezt még akkor is f el kell tennem ilyen kvázi költői kérdésként, ha nagyon jól tudjuk, hogy itt valóban jórészt előre lekötött forrásokról van szó. De rögtön hozzá kell tennem azt, hogy ezek az előre lekötött források egy alapvető jelentőségű célt valósítanak meg, azt, hogy a magyar oktatás, egészségügy, szociális ellátás szférájában végre normális, még ha nem is igazán kiugró illetmények legyenek, s ne mondjuk azt, hogy itt egyszerűen működési bevételekről és működési kiadásokról van szó. Tudniillik az úgynevezett emberi tők ébe történő beruházás is a fejlesztésnek, a beruházásnak egy speciális formája. Ha a Leontieffféle ÁKMmodellt valóban komolyan vennénk, akkor a munkaerő újratermelését is, a családi gazdaságot is - nem a családi parasztgazdaságot, hanem minden háztartást - ebben el kellene helyeznünk, s akkor világosan láthatnánk, hogy ez a fajta közalkalmazotti illetményemelés a jövőbe történő rendkívül jelentős beruházást jelent. Kétségtelen az, hogy az egész normatív hozzájárulásnövekmény nem elegendő ennek a fedezésé re, hanem ehhez szükséges lesz az szja normatív része, szükséges ehhez az szja helyben maradó része - mármint annak a növekménye, mind a két esetben erről van szó , szükséges az illetékbevétel növekménye, és szükséges a gépjárműadó növekménye is. Rögtön h ozzá kell tennem, hogy ha mindezeket a növekményeket figyelembe vesszük, akkor már ez a 282 milliárd forintos kiadás, amely egyébként nemcsak az 50 százalékos illetményemelés fedezésére szolgál, hanem más intézkedések finanszírozására is, már ezekből a for rásokból megfelelő fedezetet kap. Természetesen azt mondtam, hogy sokat kaptak az önkormányzatok, de nem eleget. Igazat kell adnom azoknak az ellenzéki képviselőtársaimnak, akik kifogásolják azt, hogy a fejlesztések terén visszalépés történik abban az érte lemben, hogy 1 milliárd forinttal kisebb lesz ez az összeg az előirányzathoz képest. Amit Sisák képviselőtársam mondott, az a várható teljesítés, innen ered a kétféle adat eltérése. Azt is világosan látnunk kell, hogy mi, akik önkormányzatokkal is foglalko zó politikusok vagyunk, azt szeretnénk, ha ez a szféra minél többet kapna, de hozzá kell tennem, hogy a 2003. év nem az első szűk esztendő az önkormányzatok számára, hanem számos nagyon szűk esztendő után talán a kilábalás, a fejlődés lehetőségét is jelent i. Ki kell térnem arra, hogy több képviselőtársam hiányolta az 50 milliárd forint egyszeri juttatást, plusz az 50 milliárd forintot, amely a kifutó privatizációs bevételek - hogy úgy fogalmazzak - pótlását szolgálná. Azt kell mondanom, hogy a 2003as évben úgy tűnik, ez nem valósul meg, de ez nem azt jelenti, 2006ig erre nem kerül sor. (16.50) Ezt az MSZPSZDSZkormány mindenképpen teljesíteni kívánja. Az a véleményünk, hogy az önkormányzati szféra valóban megérdemli, és a demokratikus államrend egyik pill éreként szükséges is, hogy megkapja mindazokat a többletforrásokat, amelyeket hosszú időn keresztül elvontak ettől a szférától, és mindig a saját bevételekre és a tőke jellegű bevételekre próbálták helyezni az önkormányzati többletkiadások fedezetét. Végez etül mindössze annyit mondanék: azon kellene együtt dolgoznunk, hogy az önkormányzati szféra helyzete radikálisan javuljon. Ez azt előfeltételezi, hogy a jövő évi költségvetés sikeres legyen. Tehát ha ellenzéki képviselőtársaimnak az a véleménye, hogy az ö nkormányzatok helyzetét radikálisan javítani kell, akkor nekik is drukkolniuk kell a jövő évi költségvetés sikeréért, ami a további előrelépésnek feltétlen előfeltétele. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps. - Közbeszólások: Bravó!)