Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
2232 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Schvarcz Tibor képviselőtársunk úgy fogalmazott, hogy az egészségügy a nyertese a mostani beterjesztett költségvetési törvénynek. Én azt tudom erre mondani, hogy ha ez valóban így van, akkor én n agyonnagyon sajnálom a többi ágazatot, nem tudom, hogy a többi terület akkor milyen helyzetben és milyen állapotban lehet. Engedjék meg, hogy első körben, elsőként a népegészségügyi programról beszéljek, hiszen a Johan Béla népegészségügyi program az, ame lyet teljes és széles körű társadalmi, szakmai és politikai konszenzus övez. Ha őszinték vagyunk, 15 évvel ezelőtt kezdődött el ennek a népegészségügyi programnak a szakmai kidolgozása, az előző kormány, a polgári kormány idején született egy kormánydöntés a program részleteiről, és szocialista párti képviselőtársaink terjesztették be egy országgyűlési határozat formájában a prioritási listát, a főbb pontjait ennek a népegészségügyi programnak, és a Fideszfrakció javaslatát, hogy nevezzük el ezt a programo t Johan Béláról, önök is támogatták, tehát ez is azt bizonyítja, hogy teljes körű egyetértés van abban, hogy ezt a programot ne csak megalkossuk, hanem immáron induljon el a végrehajtása is. Szakértők szerint 1020 milliárd forintra tehető ez az összeg, am ely ennek a programnak az elindításához szükségeltetik. A minisztériumnál ennek a programnak a végrehajtására kétmilliárd forintot találtunk, és a többi minisztériumnál is vannak olyan pénzeszközök, amelyek tulajdonképpen a tág értelemben vett népegészségü gyi program végrehajtására szolgálnak. Azonban a szakértők, akik egyébként részt vettek ennek a programnak a kidolgozásában, változatlanul azt mondják, hogy ez az összeg, ez a kétmilliárd forint kevés lesz ahhoz, hogy végre tudjuk hajtani vagy elkezdjük vé grehajtani ezt a programot. Én annyit tudok felajánlani a kormánypárti képviselőtársaimnak, miután azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb program, a költségvetés egyik legfontosabb része a népegészségügyi program elindítása, hogy próbáljunk megoldást ta lálni arra, hogy ez a kétmilliárd forint növekedjen, és próbáljunk meg közösen olyan módosító indítványokat megfogalmazni, amelyek markánsan emelik ezt az összeget, minimum tízmilliárd forintig. Itt egyébként várjuk a tárcától azt a kimutatást, hogy ők egy ébként a többi tárcánál hol és milyen formában találnak forrásokat. Engedjék meg, hogy beszéljek a gyógyszerkasszáról is! Véleményem szerint a jövő év során kell majd módosítani ezen a gyógyszerkasszán úgy, ahogy ez az elmúlt 1012 évben történt, bizonyára meg kell emelni a gyógyszerkassza összegét, hiszen nem lesz elegendő. A gyógyszerkassza nagyságából, összegéből egyébként számomra, illetve számunkra nem derül ki az, hogy a kormánynak, illetve a kormánypárti képviselőtársainknak mi az elképzelése, mi a s tratégiája a gyógyszerfronton; leszneke, várhatóake új befogadások, hiszen a magyar betegeknek is joguk van ahhoz, hogy az Európaszerte legmodernebb és legkorszerűbb készítményeket használják, illetve kapják meg a betegségükre. Ha lesz befogadás, akkor véleményünk szerint ez növelni fogja a kasszát, bár nem nagy összegekkel, hiszen sok esetben régi készítmények kiváltásáról lenne szó, ami nem terheli olyan látványosan a gyógyszerkasszát. De ha lesznek befogadott készítmények, és nem emeljük a gyógyszerka sszát, akkor például nem tudjuk, hogy a térítési díjak hogyan alakulnak. Remélem, és azt hiszem, hogy egyet tudunk ebben érteni, a kormánypárti egészségpolitikusok is, hogy a térítési díjak emelkedése nem megoldás, és én azt hiszem, hogy az alapelvnek anna k kell lennie, amit még az előző kormány kötött többek között a gyógyszergyártó cégekkel is, az a bizonyos hároméves megállapodás, amely többek között azt tartalmazza, hogy a gyógyszerek térítési díjai maximum az infláció kétharmadáig növekednek. Ha ezt a politikát folytatja ez a kormány, akkor ez már egy nagyon látványos és jelentős előrelépés lesz az egészségpolitika területén. Aztán ha a gyógyszerkasszáról beszélünk, akkor érdemes megemlíteni azt az ígéretet is, amely úgy hangzott, hogy ingyenes lesz a c sontritkulásos betegek, illetve a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő betegek számára felírt használatos készítmények. Én ezt két okból kifolyólag tartom nagyon lényeges kérdésnek. Az egyik az, hogy ez a két betegségcsoport vezető sajnos Magyarországon, szív- és érrendszeri betegségben halnak meg Magyarországon a legtöbben, és ezt követi az a probléma, amivel a csontritkulásos betegek küzdenek. Ez az egyik oka, tehát népegészségügyi és
