Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2149 a magyar gazdaság versenyképessége kulcskérd és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk idején. Itt egy olyan foglalkoztatáspolitika kezd kirajzolódni, amely alapvetően az osztogatás, a rövid távú népszerűségszerzés szempontjait helyezi előtérbe, amely úgy kívánja növelni a foglalkoztatást, hogy id őlegesen biztosítható közmunkára, közpénzből finanszírozott munkalehetőségekre épít ahelyett, hogy követné azt a meggyőződésem szerint helyes politikát és stratégiát, amely igyekszik munkavállalásra ösztönző feltételeket kialakítani. Az első oldalon ezért csökkentek a munkanélkülijuttatások, ezért vált el, távolodott el egymástól a segélyek és a minimálbér összege, hogy érdemesebb legyen dolgozni. A másik oldalon pedig intenzív gazdaságtámogatással, elsősorban a közép- és kisvállalkozások támogatásával gon doskodni a kínálati oldalról, hogy legyenek új munkahelyek, legyen fogadókészség is a másik oldalon arra, egy kényszerrel megerősített szándékra, hogy munkából képzeljék el az emberek az egzisztenciájukat, képzeljék el a jövőjüket. Nos, azt láttuk, hogy a gazdasági támogatások igencsak megcsappantak, a Széchenyiterv leállításáról már volt szó. Az elképzelések teljesen világosan látszanak a foglalkoztatási törvény vitájánál is, de a költségvetési számokból is, és a munkanélkülijuttatások növekedésével, bőv ülésével számítanak, visszacsempészik a leánykori nevén jövedelempótló támogatásnak nevezett juttatási formát még akkor is, ha ezt álláskeresési támogatásnak fogják nevezni. Végső soron azt látjuk, mintha önök maguk is egy visszaesésre számítanának, a vála sztási kampányban ígért 300 ezer új munkahellyel szemben, felkészülnek egy olyan, a tömeges munkanélküliség időszakából visszahozott gyakorlatra, eljárásmódra és modellre az intézmény, a munkaügyi tárca és a foglalkoztatási szolgálat szervezésében is, amel y a tömeges munkanélküliség kezelésére hivatott. (14.50) Kétségkívül mutatnak jelek arra, hogy nem alaptalanul gondolják ezt. Szó volt már róla, hogy 15 ezerrel kevesebben dolgoznak ma, és ez a kormány féléves áldásos tevékenységének is a következménye biz onyos értelemben. Ha olvassák az újságokat, figyelnek a foglalkoztatási szolgálat, a foglalkoztatási hivatal előrejelzéseire, akkor bizony igaz, hogy akár 3040 ezer munkahely is megszűnhet a jövőben. Nehéz lesz ebből még azt a 0,3 százalékot is biztosítan i, amely megint csak közvetett módon a tbjárulékok bevételi oldalánál szerepel. (Göndör István: A minimálbérről kellene beszélni, kedves államtitkár úr.) Majd meglátjuk, hogy hogy lesz. Mindenesetre közmunkára, közcélból finanszírozott, időleges munkára, növelő szociális típusú, foglalkoztatásinak mondott juttatásokra jövőt építeni nem lehet. Foglalkoztatáspolitikát intenzív, versenyképességet javító, gazdaságot erősítő támogatási lehetőségek nélkül nem lehet építeni, és mondom, bár ebből kevés látszik, de a jelek egyértelműek, azt mutatják, hogy valami ilyesmivel, egy lefelé menő spirállal számolnak önök, és az első lépést már meg is tették ebbe az irányba. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszö nöm szépen, képviselő úr. Kétperces fölszólalásra megadom a szót Gúr Nándornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Őry úr az európai uniós bérfelzárkóztatásról beszélt, és elfe lejtette mondani azt, hogy történelmi léptékű folyamatok zajlottak 2002 második félévében; nem az azt megelőző években, a második félévében, akkor, amikor olyan típusú és mértékű bérfejlesztések kezdődtek, amelyeket megéltünk itt a parlament falai között i s. Megkezdődött, és nincs félfordulat vissza, már csak azért sem, mert ha az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényt - amely a parlament előtt volt - visszalapozzuk, akkor láthatja Őry úr is, hogy milyenfajta változások következnek be várható an az elkövetkezendő két esztendőben. Mondok néhány példát, hogy érhető legyen az ő számára is. Akkor, amikor az adósávok szélesítését megtettük, mondjuk, az átlagkeresetekhez tartozó jövedelmek esetében, durván