Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA
212 ma, amely majd közös bölcsességgel döntse el azt, hogy mit akar. Nem értek egyet, mert ez a kormány jogalkotási, jogpolitikai felelősségének az áthárítása az egész Országg yűlésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ezt a két törvényjavaslatot elolvastam, akkor arra kellett gondolnom, hogy vagy nagyonnagyon sok ember ment el az Igazságügyi Minisztériumból vagy küldték el, olyanok, akik komolyan értenek az alkotmányossághoz, akiknek szívügye volt az, hogy mi az államtitok, mi az adatvédelem és egyebek, vagy pedig ez az előterjesztés egy politikai műhelyben készült. Miután négy éven keresztül együtt dolgoztam munkatársaimmal, nem tudok másra gondolni, mint arra az utóbbira, ami egy politikai műhelyben való előkészítését jelentette ennek a törvénynek. Az az expozé, amelyet miniszter úr megtartott, számomra egy olyan képet vetített elő, hogy egy nem létező kategóriát fogunk most megismerni, a véleménynyilvánító törvényjavaslatot, amelyről majd itt az országgyűlési képviselők véleményt nyilvánítanak. Azonban van egy nagyon jó megoldás a Házszabályban, amely lehetővé teszi azt, hogy koncepciót is megvitassunk, majd pedig a koncepció alapján egy kész törvényjavaslatot. Tehát ha valaki nek kételyei vannak, valakinek többmegoldásos javaslata van, arra van lehetőségünk, hogy egy koncepcionális eljárásban egy készítendő javaslat főbb koncepcióit megvitassa a bizottság, megvitassa az Országgyűlés, de ez egy igen köztes megoldás. Még egyszer szeretném elmondani: a törvényjavaslat nehézségei és hibái számomra nem jelentenek mást ebben a vitában, mint egyfajta politikai felelősség áthárítását a Magyar Országgyűlésre ebben a kérdésben. A különös gondosságra pedig azért lett volna szükség a jogsza bályelőkészítés kapcsán, mert itt június 19én a miniszterelnök úr elmondta, hogy törvényjavaslatot kíván benyújtani. Ezt követően a miniszterelnök úr elkészített egy önálló képviselői indítványt, amely visszavonásának az volt az indoka, hogy egy szakmail ag igényesebb, jobb előterjesztést készít a kormány. Pontosan ezért lett volna szükség arra, hogy ezt a törvényt sokkal nagyobb gondossággal, az alkotmányosságra, a célszerűségre és sok minden másra figyelemmel készítsék elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügy lényegére áttérve, tudom azt, hogy a történelem soha nem díjazza azokat a mondatokat, amelyek így kezdődnek: mi lett volna, ha. Ezért nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha Medgyessy Péter miniszterelnök úr múltja miatt nem kerül elénk ez a törvényjavaslat. Lehetette volna, vagy mi lett volna, ha ’90 és ’94 között más szabályozás születik; és köszönöm szépen Fodor Gábornak, aki elmondta a sok eddigi, újságban megjelent nyilatkozattal szemben, 1990 szeptemberében a HackDemszkyjav aslat is a III/IIIasokról szólt. Azt hiszem, hogy ma ebben a vitában mindenki részéről elvárható egy nagyfokú visszafogottság az ügy érdemi részével kapcsolatban, mert mind a négy kormánynak korábban és mind a négy frakciónak, amely ma az Országgyűlést al kotja, volt arra lehetősége, hogy a rendszerváltozáshoz sokkal közelebbi időpontban e kérdést szabályozza. (14.10) Sőt, volt egy olyan időszak, ’94 és ’98 között, amikor ezt az MSZPSZDSZ koalíciója alkotmányos szinten, minden ehhez kapcsolódó egyéb kiegés zítő jogszabállyal, adatvédelemmel és egyébbel kapcsolatban is megtehette volna. De megígértem, mivel a “mi lett volna, ha” nem méltó sem a történelemhez, sem a jogalkotóhoz, ezért nem is kívánok ezzel foglalkozni. Azt azonban szeretném elmondani, hogy tíztizenkét évvel a rendszerváltozás után sokkal érettebbek és tájékozottabbak vagyunk egy jogszabály előkészítésénél, hiszen megszületett az Alkotmánybíróságnak több olyan döntése, amely ezt a tárgykört érintette, a személyes adatok védelmétől kezdve a közs zereplők adatainak nyilvánosságra hozataláig, megszülettek azok a jogszabályi hátterek, amelyek ma már segítenek nekünk az eligazodásban. Minden kormánynak volt betekintési joga, lehetősége arra, hogy ezt az orwelli világot ezekből az iratokból megismerje. Megszületett a III/IIIas törvény, maga a törvény is és ennek a végrehajtása is bizony nagyon komoly tanulsággal szolgált mindannyiunk számára - meg a többszöri módosítása is.