Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA
211 azokból az adatokból, amelyek megvannak. Azt gondolom, hogy ez a kérdésünk szempontjából nem döntő jelentőségű. Hiszen ami megismerhető, azt meg kell ismerni. Ami nem ismerhető meg vagy hiányosan ismerhető meg, azzal kapcsolatban világossá kell tenni, hogy hiányosak az ismereteink. A történészekre és a kutatókra vár majd a feladat, hogy találnake még egyéb forrásokat, amelyekkel összevetv e reális képet tudnak kialakítani erről a korról vagy akár személyekről, vagy akár más szituációkról, amelyek a történelemhez kapcsolódnak, és bizonyos helyzetekben egyes történelmi szereplők megjelenését, véleményét, mozgását alapvetően meghatározták. Teh át az ilyen típusú hivatkozás az adatok hiányosságára szerintem nem helytálló vagy legalábbis jelen szempontból nem lényeges. A másik kérdés, hogy az adatok nyilvánossága jelente joghátrányt sokak számára. Nos, én azt gondolom, hogy itt van egy jogi vita. Én azoknak a véleményét osztom, akik hivatkoznak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 19. §ára, amely kimondja, hogy az állami feladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása, ha törvén y másként nem rendelkezik, bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. Ezért azt gondolom, hogy ezt a rendelkezését kell az adatvédelmi törvénynek tudomásul venni, ez az alaprendelkezés, és ebből kell kiindulnunk. Igaza van azoknak, akik azzal érvelnek, ho gy nem tartható az az álláspont, hogy egy állambiztonsági tiszt és egy ügynök személyes adatai nagyobb védelemben részesülnek jelen pillanatban, mint például egy volt pártállami minisztériumi tisztviselő, egy tanácselnök, egy munkásőr vagy egy párttitkár a datai. Nehezen lehet mellette érvelni, hogy miért van ez így. Azt gondolom, hogy az a korrekt és az a helyes, ha e téren is egyenlő mértékkel mérünk. Természetesen a törvény tehet bizonyos kitételeket, amikor azt mondja, hogy különböző, a jogállam által ak ceptált szempontok alapján lehet felmentést adni vagy kivételt tenni, de alapszabályként a személyes adatokról szóló törvénynek az általam citált rendelkezését kell alapul venni. Nos, mindezek alapján a Szabad Demokraták Szövetsége azon az állásponton van, hogy a törvényjavaslatok fontosak a közéletünk szempontjából, a múlt, a jövő és a jelen szempontjából, támogatásra javasoljuk a tisztelt Háznak, és kérünk mindenkit arra, hogy jobbító szándékú, javító, jogállami keretek között maradó módosító indítványokk al segítse elő a törvény megalkotását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Harrach Péter) : Köszönöm a képviselő úrnak. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, az MDF vezérszónokának. DR. DÁVID IBOLYA az MDF ké pviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Jól emlékszem arra, hogy néhány hónappal ezelőtt megjelent az igazságügyminiszter úrnak egy nyilatkozata, amelyben három dolgot ígért: minőségi jogalkotást, párt politikamentességet és szakmai munkát a tárca által előkészített anyagokban. Nos, e két törvényjavaslatot végigolvasva hiszem azt, hogy sem formailag, sem tartalmilag, sem alkotmányosság, jogszabályszerűség, más jogszabályokkal való összeegyeztethetőség t ekintetében ez a törvény nem felel meg egyetlenegy olyan állításnak sem, amelyet akkor miniszter úr megfogalmazott, és nem is igen tudom magam elé képzelni azt, hogy hogyan érthette miniszter úr az alábbi két mondatot. A mostani helyzet rendkívül rossz, en nyi törvénysértés, alkotmányellenesség régen fordult elő egy javaslatban. "A korrekció nehéz, szinte lehetetlen, megoldhatatlan feladat” mondta mindezt Sólyom László, a miniszterelnök úr által felkért bizottság elnöke. Nagy örömmel hallgattam miniszter úr miniszteri expozéját, mint egy előkelő idegen, aki már maga is meg tudja fogalmazni az előterjesztés kritikáját, mi több, módosító indítványát is megfogalmazta ebben az expozéban, de talán mindezt a kormányülés előtt, a jogszabály előkészítése kapcsán kell ett volna megtenni. Én nem értek egyet azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan grémium
