Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2094 szempontjából előnyös lenne, ha megfelelő jogi feltételek és garanciá k törvénybe iktatása útján az alkotmányos szervezetek, fejezetek költségvetési előirányzatai közvetlenül a legfőbb szuverén... - önök, az Országgyűlés útján kerülnének beállításra a költségvetési törvényjavaslatba. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ellenőrzésünk az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok tervezésének vizsgálatánál a korábbi évekhez hasonlóan a társadalombiztosítás előirányzatai tekintetében érzékelt jelentős feszültséget. A 2001. és 2002. évi költségvetési t örvényhez hasonlóan a 2003. évi is csak az Egészségbiztosítási Alapnál számol hiánnyal. Az ellátások finanszírozásához azonban egyik alapban sem képződik elégséges járulékbevétel. A hiányzó forrásokat a központi költségvetés egyre jelentősebb mértékben pót olja ki. Enélkül az alapok költségvetése nem lenne fenntartható. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezésénél a makrogazdasági előrejelzések bizonytalansága, az egészségügyi rendszer reform értékű átalakításának hiánya, a helyszíni ellenőrzés lezárásáig egyes kormányzati döntések késlekedése voltak a legfőbb kockázati tényezők. A tervjavaslat három változatban készült, az optimális változat és a Pénzügyminisztérium adatai közötti eltérés jelentős. Ennek egy része a központi bérintéz kedés hatása, másik része az Egészségbiztosítási Alap ellátásaihoz kapcsolódik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kialakított kiadási előirányzat és a biztos bevételek közti hiány összege rávilágít az állandósult forráshiányra, a megoldás szüks égességére. A kormányprogramban szereplő és a Számvevőszék által is több éve szorgalmazott helyi önkormányzati finanszírozási reform még nem bontakozott ki. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történ t meg. Az önkormányzati forrásszabályozás és támogatási rendszer 2003ban, ha alapvetően nem is, de egyes elemeiben azonban változik. A javasolt módosítások a feladatokhoz jobban igazodó forráselosztás, az indokolatlan igénybevétel megakadályozását, a korm ányprogramban megfogalmazott prioritások érvényesítését célozzák. Itt azonban meg kell említenem, hogy változatlanul nincs javaslat a budapesti forrásmegosztás kérdésének rendezésére. A különböző bér- és szociálpolitikai intézkedések, valamint a kormánypro gramban megfogalmazott egyéb feladatok megvalósítása közel 300 milliárd forint forráskiadásnövekedést jelent. Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadóból átengedett bevétel növekménye nem nyújt fedezetet ezek teljes körére. A bérintézkedések fedezeteként a tervezéskor számításba vették a helyben maradó személyi jövedelemadó többletét és a saját bevételek várható növekményét is. A saját források központi bérintézkedések fedezeteként történő tervezése csökkenti az érintett önko rmányzatok szabad rendeltetésű pénzeszközeinek nagyságát. A dologi jellegű működési kiadások szinten tartására, az inflációs hatások ellensúlyozására a korábbi évekhez hasonlóan a központi támogatásokba, hozzájárulásokba 2003ban sem épül be dologi automat izmus. Ezzel folytatódik az önkormányzatok saját bevételeinek bevonása a kötelező állami feladataik ellátásába. A bérintézkedéseknek a helyi intézményi sajátosságoktól függő eltérő fedezetigénye, valamint a normatív hozzájárulások, támogatások és a személy i jövedelemadó képződése közötti összhang hiánya a normatív szabályozás eszközeivel teljeskörűen nem szüntethető meg, kiegészítő mechanizmusok alkalmazását igényli. A mutatkozó allokációs feszültségek miatt egyes önkormányzatoknál a működőképességet veszél yeztető forráshiány keletkezhet, illetve a forráshiányos önkormányzatok száma növekedni fog. A makrogazdasági feltételekkel, a költségvetési politika céljaival összhangban szigorodó önkormányzati forrásszabályozás így előtérbe helyezi a feladatok áttekinté sének, rangsorolásának, a hatékonysági követelmények érvényesítésének igényét. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Összegzésként megállapítható, hogy az államháztartás pénzügyi rendszerének eddig megvalósult továbbfejlesztése mellett sem teszi lehetővé a jelenlegi tervezési rendszer a költségvetési előirányzatok minden szempontból megalapozott kimunkálását. Az államháztartás pénzügyi reformjának keretében ezért többek között a tervezési folyamat
