Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2093 törvény által is előírt egyes mérlegek, kimutatások. Ez éppen a hangsúlyváltásokat, a folyama tok nyomon követését nehezíti meg. Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetés kidolgozását bonyolult gazdasági folyamatok, esetenként egymást keresztező prioritások nehezítették. A bevételi előirányzatok kialakítását a tapasztalati adatokra is megfele lő súlyt helyező, technikailag körültekintő tervezés jellemezte. A bevételi előirányzatok közül megalapozottnak tekinthető a vállalkozások és hitelintézetek társasági adója, a vám- és importbefizetések, a fogyasztási és jövedéki adók, azonban az áfa előirá nyzata ellenőrzési tapasztalataink szerint túlfeszített. A helyszíni ellenőrzés lezárásáig ezeket az előirányzatokat állt módunkban ellenőrizni. A személyi jövedelemadó, a lakossági vámbefizetések és az egyéb lakossági adóelőirányzat realitásáról releváns adatok hiányában nem tudtunk akkor véleményt formálni. Több év tapasztalatainak birtokában általánosságban megállapítható: a kiadási előirányzatok kidolgozását hátrányosan befolyásolja az, hogy a tervezési munkával egyidejűleg zajlik az államigazgatás új struktúrájának kialakítása. A szervezeti módosítások megvalósítása, a feladatok és a pénzügyi források megosztása hosszú egyeztetési folyamatot igényel, és nem mindig jár az elvárt eredménnyel. A kiadási előirányzatok meghatározásában több területen is érz ékelhetők feszültségek, esetenként még a kormány által prioritásként megjelölt területeken is. A tervezési szempontok sorában kiemelt helyet kapott az intézmény- és feladatfelülvizsgálat. A 2003. évi költségvetési előirányzatok meghatározásánál a fejezete k ugyan felmérték a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, de a feladatok és források összhangjának megteremtése érdekében a jogszabályi előírások szűkítése, a feladatok csökkentése azonban a tervezés keretében nem valósult meg. A feladatok fe lmérése alapvetően az államigazgatás strukturális átrendezése során hasznosult. Az intézményrendszer átalakításában a fejezetek nem vállaltak kezdeményező szerepet. A jövő évi költségvetési előirányzatokban jobbára csak az elmúlt években megvalósult ilyen típusú változások hatásait számszerűsítették, a legtöbb fejezet, legalábbis a helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig, nem tervezett létszámcsökkentést, ellenben esetenként a többletfeladatokhoz igazodóan, azokra hivatkozva létszámbővítéssel számolt. Nem lenne reális azonban, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy a költségvetési és intézményi gazdálkodásnak az erőforrások hatékonyabb hasznosítása céljait szolgáló érdemi felülvizsgálatára, elemzésére a rövid tervezési időszak aligha nyújthatott kedvező lehetőséget. A zt mindenképpen meg kell említeni, hogy a számottevően eltérő igények és lehetőségek közelítése, kiegyensúlyozása a pénzügyi kormányzat szakmai munkája nyomán megfelelő mértéken belül valósult meg, az előirányzatok kialakítása tekintetében viszont megfelel ő normatívák hiányában aligha ítélhető meg az alul- vagy a felülfinanszírozás. Előremutató lépés volt, hogy az államháztartási törvény 2000től a teljesítménykövetelmények kidolgozására és érvényesítésére irányuló felhatalmazást ír elő a pénzügyminiszter r észére, a fejezetek felügyeleti szervei közreműködésével. A tervezést megkönnyítő feladat- és teljesítménymutatók, illetve költségnormák kidolgozására azonban az érintettek többsége érdemi lépéseket nem tett. Normatívák hiányában a költségvetési szervek ki adási előirányzatai az igényekhez képest minden elemükben feszültséget hordoznak. Mindezek mellett azt is mondanom kell, hogy a fejezetek működési feltételei összességében biztosíthatónak látszanak, ebben a tekintetben a pénzügyminiszter úrral egyetértünk. Így van ez az első nyolc alkotmányos fejezet esetében is. (10.30) A költségvetés az adott lehetőségek és korlátok körülményei között elfogadható, esetenként javuló feltételeket nyújt, köztük az Állami Számvevőszék működéséhez és gazdálkodásához. A tisztel t képviselő hölgyek és urak bizonyára egyetértenek azzal, hogy az európai uniós csatlakozás, általában az új nemzetközi trendekhez való igazodás, illetve az eljárástechnika prezentációja
