Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2063 múlva e zeknek a mondataimnak nem lenne értelme, de ma még van ennek értelme. Ezért én azt gondolom, hogy ezt a kérdést így kellene szabályozni. Idő hiányában népszavazási ügyekre már nem térek ki, ott osztom egyébként azt az álláspontot minden szempontból, amit i tt már Salamon képviselő úr vagy Szájer alelnök úr kifejtett. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Kérném a képviselőtársaimat és a teremben tartózkodókat, hogy a mobiltelefonjaik használatát mellőzzék az ülés ideje alatt! Kétperce s hozzászólásra megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Ház! Az a furcsa helyzet fog előállni, ami azért egy ilyen szakmai vitában és tényleg egy politikailag teljesen mérsékelt vitában megengedhető, hog y a saját frakciótársammal fogok egy bizonyos kérdésben vitába szállni, ez a bizonyos kisebbségi választás kérdése, a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétele az uniós polgároknak. Az én megítélésem szerint ez nem biztos, hogy kedvező hatást váltana ki a magyarországi kisebbségek számára, hiszen ez azt jelenti, hogy egy uniós polgár is ugyanazokat a választási kedvezményeket kaphatja meg, ugyanazokkal a választási kedvezményekkel indulhat a választáson, mint egy magyarországi kisebbségi, ami a zt eredményezheti, hogy, mondjuk, egy németországi német Magyarországon olyan kisebbségi kedvezményeket kapna ezen a választáson, mint egy magyarországi német, nem is beszélve arról a problémáról, hogy például majd a spanyol kisebbségi önkormányzat létrejö tte vagy a portugál kisebbségi önkormányzat létrejötte, nem biztos, hogy ennek van valami értelme a Magyar Köztársaságban. Tehát én értem azt a jótékony szándékot, hogy a magyar kisebbségi modellt próbáljuk az Európai Unióban szorgalmazni, és azt próbáljuk az Unióba bevinni, de azt hiszem, hogy pontosan fordítva kellene a dolgot érvényesíteni, lehet, hogy nekünk kellene majd javasolni az Európai Unió különböző szervezeteiben, hogy a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszert valósítsák meg, mondjuk, S zlovákiában vagy máshol valósítsák meg, az Európai Unió tagállamaiban, de én úgy ítélem meg, hogy olyan hibát ne kövessünk el, amellyel a magyarországi kisebbségek számára a jelenleginél kedvezőtlenebb, hátrányosabb helyzetet idézünk elő, és én a kisebbség i önkormányzati választást, a kisebbségi önkormányzati rendszert a magyar belső jog részének tekintem, nem feltétlenül kell az uniós polgárokat ezekbe a kedvezményekbe engedni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Megadom a szót két percben Salamon László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hargitai János hozzászólásából az Országgyűléskormány viszonyához tennék észrevételt, és ha marad időm, a 3. §sal, a közösségi joggal kapcsolatos meg jegyzéséhez. Én azt hiszem, nagyon fontos dologról beszélt a képviselő úr, amikor az Országgyűléskormány viszonyát taglalta. Van még egy elem, amit nem volt időm elmondani, és erre most rámutatnék, tudniillik a csatlakozási klauzula mostani szövege abban sem egyértelmű, hogy a magyar államot illető hatáskörök önálló gyakorlásáról történő lemondásunk kizárólag az Unió jelenleg fennálló hatásköreinek határáig szóle. Mert ennek ismerete nélkül a klauzula akár egy biankó terjedelmű felhatalmazásként is értelm ezhető lehet a jövőre nézve, és akkor a kormány esetleg hozhat olyan döntéseket is, amelyek akár alkotmányossági problémákat is felvetnek a magyar alkotmány szempontjából. Tehát csak az lehet a helyes megközelítés majd, és olyan szabályozást kell alkotnunk , hogy minden újat, az uniós tagállamok közös kezelésébe utalt hatáskört megalapító
