Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2064 szerződésmódosítás esetén és kapcsán fel kell majd vetni, és vizsgálni kell azt, hogy ennek tartalma igénylie a magyar alkotmány újabb módosítását - ez az egyik. A másik: én arra szeretnék rámutatni, hogy ha ez a 3. § elmaradna, és a közösségi jogról az alkotmányban nem esne egy árva szó sem, akkor az Alkotmánybíróságnak megmaradna a hatásköre az ezzel kapcsolatos kérdésekben, mert félő, hogy a jelenlegi szöveg, ha úgy érte lmezhető, és ennek a lehetősége nagyon is fennáll, hogy a közösségi jog az alkotmány felett áll, ha ezt a modellt rögzítjük, akkor az Alkotmánybíróság többet ezeket a kérdéseket már nem vizsgálhatja. Tehát a megoldás a 3. § elhagyása. ELNÖK (dr. Szájer Józ sef) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy képviselőtársammal egy kétperces erejéig vitázva, gondoljon bele, képviselő úr, abba, hogy ma helyi sz inten a települési önkormányzat az, ami az autonómiák teljességével rendelkezik. Ebben a viszonyrendszerben az uniós polgár attól kezdve, hogy mi csatlakoztunk, egyszerűen részt vesz ennek az alakításában, hiszen az uniós polgár a helyi önkormá nyzati választásokon részt fog venni, ott nem lehet polgármester, ennyi a korlát, de részt fog venni, és képviselő is lehet ott, ahol az autonómiát igazán gyakorolják. A kisebbségi önkormányzat ehhez képest egy gyenge jogintézmény, csak a kulturális autonó mia gyakorlásáról szól. Én azt is mondtam, hogy ahogy jelenleg ez ma Magyarországon szabályozva van, az egyszerűen nevetséges, az egész kulturális autonómia gyakorlásának kérdése. Az a német, aki a második világháború után ki lett dobva az országból, ma vi sszatelepül ugyanarra a településre, ahol valamikor élt, akkor megfosztották az állampolgárságától, ma egy uniós polgárként ő majd az adott nagy önkormányzat alakításában részt vehet, sőt képviselő is lehet. (18.00) Ugyanakkor ön azt mondja, hogy a kisebbs égi önkormányzati választások során ne vegyen részt, mert az a magyar kisebbségeket hátrányosan érintené. Ez nem érinti hátrányosan, ez egy közösség. Most az Európai Unióban lehetőség van ennek a közösségnek az összenövésére. Az hátrányosan érinti a magyar kisebbségeket, hogy nem kisebbségiek tudnak megalakítani egy kisebbségi közösség ellenére egy kisebbségi önkormányzatot, mert ez egyszerűen nevetségessé teszi ezt a rendszert. Amit én felvetek, az meggyőződésem szerint életszerű lenne, hiszen a több jogot megadjuk az uniós polgárnak. Akkor a kevesebb joggal - ami a napnál is világosabb, hogy ugyanahhoz a közösséghez tartozik , miért ne élhetne? Ezt egyszerűen nem értem. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Korábban írásban szólásra jelentkezett Lez sák Sándor képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Vajon e történelmi jelzővel joggal minősíthető alkotmánymódosítás megtárgyalásával elérkezette az ideje a régi s ebek, a hosszú ideje zaklató sérelmek orvoslásának? Egyetlen területtel, a választójoggal kívánok foglalkozni, de nem az előbb említett témakörben. Szinte egyedülálló Európában, hogy még az úgynevezett rendszerváltás évtizedében is tartósították a magyar á llampolgársággal rendelkezőket az állampolgári jogaiktól történő megfosztottságuk állapotában. Az '56os forradalmárok, szabadságharcosok iránt megértéssel viszonyuló polgári kormányok tehetetlenek voltak, nem tudták megszüntetni e jogfosztások hatályát, m ert soha nem rendelkeztek azzal a kétharmados parlamenti többséggel, amely a nyugateurópai országokban megszokott alkotmányos jogokat biztosította volna valamennyi magyar állampolgár
