Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2062 (17.50) Az Európai Közösség ezt azért mondta, mert kívánatosnak tartja, hogy csökkenjen az a demokráciadeficit, ami az Európai Közösséget majd jellemzi, hogy a parl amenteknek nagyobb hatása legyen a döntések létrehozására. Ezt a gondolkodást követve kellene nekünk is fogalmaznunk. És nem azt kellene például mondanunk, hogy a Magyar Köztársaság kormánya egyszerűen megküldi azoknak a témáknak a jegyzékét, amelyekkel ép pen az Unióban foglalkoznak, hanem azt kellene mondani, hogy kellő időben megküldi, mert ez következik a nizzai szerződés módosításából, vagy a magyar kormány álláspontjának ismertetésével küldi ezt meg a parlamentnek, hiszen csak egy témajegyzéket küld el a parlamentnek vagy egy bizottságnak; hát milyen álláspontot fog erről kialakítani a magyar parlament? A másik dolog: elége az, ha a magyar parlament véleményének ismeretében tárgyalhat a kormány? Én azon az állásponton vagyok, hogy ha a dán példát követ nénk, és minden esetben megkötnénk a kormány kezét, az valószínűleg nagyon nehéz működést jelentene, de ez a puha szabályozás, ami itt van, hogy egyszerűen tudom azt, hogy mit gondol a parlament, de én mégis úgy járok el, kormány, ahogy akarok, ez elfogadh atatlan. Én azzal az okfejtéssel értek egyet, amiről már Szájer alelnök úr is szólt egy más szövegkörnyezetben: meg kell fogalmazni az alkotmányban azt, hogy ha az Országgyűlés jónak látja, akkor igenis kötött mandátummal küldje el az adott téma tárgyalásá ra a kormányt, mert ez lenne egy középerős megfogalmazás, és ez, meggyőződésem, nem jelentene lehetetlen feladatokat a kormány számára; az itt megfogalmazottak, én azt gondolom, a középerős mércét nem ütik meg, legalábbis az Országgyűlés nézőpontjából. A k övetkező kérdés, amiről röviden még szólni szeretnék, maga a csatlakozási klauzula. Én azt is mondom, hogy nem szerencsés az, hogy a 2. pontban helyezzük ezt el, az alkotmány 2. pontja testesíti meg a magyar állam szuverenitását, ott beszélünk erről, tehát én nem ebbe a klauzulába helyezném el ezeket a tételeket, hanem sokkal inkább a hatodikba vagy a hetedikbe; a hatodikba, ahol államcélok fogalmazódnak meg, vagy a hetedikbe, ahol a nemzetközi jog viszonya és a magyar jog viszonya van szabályozva, nagyon k ödösen, és ezt most még megfejeljük azzal, hogy szabályozzuk a közösségi jog és a magyar jog viszonyát. Én azt mondom, hogy ilyenfajta szabályozást tennünk kell, de amit itt mi megfogalmazunk, ezzel gyakorlatilag megerősítjük majd a közösségi szerződést, m ert számomra az napnál világosabb, hogy a közösségi jog közvetlen hatállyal elsőbbséget élvezve érvényesülni fog a magyar jogban. Igen ám, de vannak ennek a jogérvényesítésnek korlátai. Elfogadom, hogy ma az Unión belül az alapjogvédelmet illetően nem ott vagyunk, mint amikor a német alkotmánybíróság hozta az úgynevezett solange típusú döntéseit, amikor a német alkotmánybíróság mindig azt mondta, hogy addig, ameddig ez meg ez nincs az Unió jogában szabályozva, addig ő a német alkotmány értelmében így és így jár el. Ma az kétségtelen, hogy az alapjogvédelem valamilyen szinten már szabályozott az Unióban - de hogyan? Áttételek által, mert direkt módon ezzel a közösségi szerződés nem foglalkozik, hanem utal az Európa Tanács gyakorlatára, utal az EBESZ gyakorlat ára, és elsősorban az Európa Tanácsnak az emberi jogok európai egyezményét szólítja meg, amikor alapjogvédelemről beszélünk. Ha belegondolunk, hogy ott mi van megfogalmazva, és csak azt összevetjük az általunk kívánatosnak tartott kisebbségi jogvédelemmel, akkor nem hiszem, hogy vitatkozik velem valaki azzal, hogy a magyar kisebbségi jogvédelem magasabb szinten áll, mint amilyen szinten ezek az európai normák állnak. (Megszólal egy mobiltelefon.) Tehát én azt mondom, hogy ha alkotmányban szabályozzuk azt, h ogy a közösségi így meg így érvényesül, ha nem szabályozzuk, akkor is érvényesül, akkor a korlátot is meg kell fogalmazni, és ma, meggyőződésem, ez a korlát ott fogalmazható meg, megint csak Vörös alkotmánybíróra utalok, hogy az alkotmány kemény magját ez semmiképpen sem érintheti, és ez az alapjogvédelemmel függ össze, mert az Unió alapjogvédelme ma nem minden tekintetben olyan szinten van, mint az kívánatos lenne, bár az kétségtelen, hogy egyre inkább gazdagodik, és lehet, hogy öt év múlva, tíz év
