Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2048 Tisztelt Képviselőtársaim! Valób an, a polgári kormány idejére esett az alkotmánymódosításnak az előkészítése, és a legfontosabbak közül két dokumentumot hoztam el. Az első dokumentum előterjesztés volt a kormány részére, és "Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a magyar jogrendszert és felkészülést érintő egyes kérdéseiről" címet viselte. Ez az anyag az, amelyik több mint kétszáz oldalas anyag, és ez a kétszáz oldalas anyag különféle fejezetekben foglalkozik a közösségi jog és a tagállamok belső jogának a viszonyával, a közösségi jog és a nemzeti alkotmányok viszonyával, az alkotmánymódosítás kérdésével, a közösségi jog általános jogelveivel, az Alkotmánybíróság szerepével. És sok minden más kérdést érint, amiről itt ma komoly vita folyt: az Országgyűlés és a kormány illeszkedését az Uni ó döntéshozatali mechanizmusába, valamint a csatlakozás hatásait is, külön fejezetekben az önkormányzatiságra és külön az igazságszolgáltatásra vonatkozóan is. Ez az anyag egyébként teljeskörűen feldolgozta a tagállamok, valamint a tagjelölt országok közjo gi berendezkedéseit tagságukkal vagy leendő tagságukkal összefüggésben. Ebbe az előkészítésbe az Igazságügyi Minisztérium akkor bevonta több egyetemnek a közösségi joggal foglalkozó szakértőjét, tanárát, parlamenti politikai pártokat, parlamenti bizottságo kat, szakmai és tudományos szervezeteket. A hosszú listából azért szeretnék néhányat kiemelni: a megyei bíróságok, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete, a szakértői kamarák, az Európai Jogakadémia. A másik fontos dokumentum, amit el hoztam, az a téziseket tartalmazza az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal összefüggésben az alkotmány és a jogalkotási törvény módosításáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a második anyag tartalmaz minden olyan alternatívát, amelyet a normaszöveg elk észítése során figyelembe kell venni. Ezek megfelelő szakmai alapossággal elkészült anyagok, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ne hivatkozzanak arra, hogy az előző ciklus nem készítette el megfelelő módon azokat a szakmai anyagokat, amelyek elen gedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kormány ennél egy sokkal igényesebb előterjesztést nyújtott volna be az Országgyűlésnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott Eörsi Mátyás képviselőtársam részéről, hogy a Házszabály nem engedi meg azokat a lehetősé geket, amelyek adott esetben a NATOcsatlakozás miatti alkotmánymódosítást és egyéb - ha csak a józan paraszti eszünket elővesszük - ilyen döntések figyelembevételéhez szükséges módosításokat kizárnák. Nos, én nem hiszek abban, tisztelt képviselőtársaim, h ogy az Országgyűlés vitája a rendes eljárási menetben fogja meghozni azt az eredményt, hogy lesz alkotmánymódosításunk. Nem hiszek ebben, hiszen az sem véletlen, hogy a tizenkét éves szokásjogunk kierőltetett egy olyan általánostól eltérő menetrendet, amel y általánostól eltérő menetrend a szokásjog útján kötelezővé tette minden alkotmánymódosítás előtt a négypárti és a szakmai egyeztetést is. Ezért most is abban bízom, hogy ha decemberig szeretnénk egy ilyen alkotmánymódosítást, akkor bizony ezt csak a négy parlamenti párt és frakciója aláírásával fog megszületni. Innentől kezdve pedig nem köt minket a Házszabály abban, hogy adott esetben a NATOcsatlakozást érintően milyen kérdésekre térünk ki, és abban sem, ami a Magyar Demokrata Fórumnak az első perctől k ezdve írásos javaslata volt, amelyik azt javasolta, hogy a négypárti tárgyalások kapcsán az 1949. évi XX. törvény számot viselő alkotmányunkat egy egységes szerkezetbe foglalva lássa el új számozással. Én még mindig nem értem, hogy miért nem elég szégyen s oksok képviselőtársam számára a legsötétebb Rákosikorszakot idéző 1949. évi alkotmányunk, miért nem ragaszkodnak ahhoz - és ezt 2000 tavaszán is felajánlottam, amikor a 2000. évi államalapítási évfordulónak és sok minden másnak a lehetősége adott volt , hogy megváltoztassuk az alkotmány számát, ma pedig belépünk az Európai Unióba egy ilyen szégyenteljes évszámú alkotmánnyal. Én ezért egy négypárti tárgyalás során ismételten szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy gondolják át. És ha már sikerült el érnünk, hogy a NATOcsatlakozás kapcsán most önmaguknak bizalmat szavazzanak, minket pedig nem ez a bizalom, hanem valóban az alkotmány és az alkotmány alapján a működőképesség sokkal inkább foglalkoztat, akkor azt kérem képviselőtársaimtól, hogy
