Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2049 térjünk k i a négypárti tárgyalások során az új számozást viselő, egységes szerkezetű alkotmány kérdésére, és térjünk ki arra ennek kapcsán, hogy bizony tükrözze ez az alkotmány, hogy a történelmére, a múltjára, a magyarságára büszke nemzet lép az Európai Unióba. Ez t pedig egy bevezető rendelkezés, vagy ahogy a szakzsargon mondja, egy preambulum tudja igazán biztosítani. Ehhez szintén megvan a szükséges anyagunk, amit írásban csatoltam képviselőtársaimnak, hiszen rendkívül jó alapot ad egy ilyen új bevezető gondolath oz a 2000. évben született, a Szent Istváni államalapításról és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslatunk bevezető gondolatisága. Néhány szakmai érvet is szeretnék elmondani ahhoz, hogy túl azon, hogy rendkívül bá nt engem mint magyar állampolgárt is, nemcsak mint jogalkotót, hogy a magyar alkotmány az 1949. évszámot viseli, az egységes szerkezetbe foglalás mellett azonban soksok érv szól. Például az is, hogy tizenhárom év módosítása kapcsán eléggé kaotikussá vált az alkotmány belső szerkezete; jó néhány betűjeles, aztán üres paragrafus, valamint üres bekezdés található a hatályos szövegben, amelynek sem a számozása, sem pedig a jogszabályi szerkezete nem méltó annak alaptörvényi minőségéhez és szelleméhez. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem mentes pontatlanságoktól sem és szakmai hibáktól sem. Néhányat szeretnék felsorolni, néhányat pedig majd az általános vitában. Nem tartjuk szerencsés megoldásnak, hogy a tervezet az Európai Uniót és az Európai Közös ségeket gyűjtőnéven egyszerűen csak Európai Unióként emlegeti. A különbségtétel mellőzése olyan fogalmi zavarokat eredményez, mint például az "Európai Unió alapító szerződései" kifejezés. A fenti szempontok alapján nem elegendő önmagában az Európai Unió al apszerződésére sem hivatkozni, hiszen az Unió nem jogi személy, ezzel szemben az Európai Közösségek mint nemzetközi szervezet rendelkeznek jogi személyiséggel. A második ilyen kifogásom az úgynevezett felhatalmazási klauzulával kapcsolatos, "a gyakorlásra átengedett hatáskörök tartalma és kiterjedése a törvényjavaslatban" című részhez kapcsolódna. Ez egy igen bizonytalan megfogalmazás. (16.50) Tekintettel arra is, hogy a közösségi és tagállami hatáskörök határvonala az alapszerződések módosítása nélkül is f olyamatosan és dinamikusan változik, legtöbb esetben éppen a tagállami hatáskörök rovására, pontosan ez a körülmény teszi indokolttá, hogy az alapszerződésekre történő formális hivatkozáson túl a hatáskörgyakorlás átengedésének az alkotmány adja meg a tová bbi kereteit, és határozza is meg ezt pontosabban. Még egy észrevételem volna a csatlakozási klauzula pontatlanságával kapcsolatban, nevezetesen az, hogy olyan mondatot és kitételeket használ, amelyeket nem lehet értelmezni. A kötelezettségek teljesítéséhe z szükséges mérték - szól az alkotmány. Ki állapítja meg, hogy mi a szükség mérték? Ez számomra azt eredményezi, hogy ennek a rendelkezésnek egyáltalán nincsen jogi relevanciája. Az alapszerződéseket kizárólag az Európai Bíróság értelmezheti. De a tervezet alapján értelmezési lehetőséget kap a magyar Alkotmánybíróság is, ami minden bizonnyal komoly aggályokat vet fel a Közösség részéről. Még egy észrevételem volna a belső jog és a közösségi jog viszonyához. A tervezetszöveg egyáltalán nem határozza meg a jo galkotó és a jogalkalmazó számára elengedhetetlen azon tételt, miszerint a közösségi jog szabályai automatikusan a magyar jogrendszer részét képezik; sőt, feltétlen elsőbbséget élveznek a hazai jogszabályokkal szemben. A közösségi jog elsődlegességének, a közösségi jog közvetlen hatályának, valamint a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságának mint alapelveknek a biztosítása elengedhetetlen eleme csatlakozásunknak, enélkül nincs csatlakozás. A javaslat szövegében az erre vonatkozó világos állásfoglalás szá momra hiányzik. De használ az alkotmánymódosítás olyan szakzsargont is, mint az Európai Unió egyéb vívmányai, amit szintén nem lehet egy alkotmányban értelmezni, hiszen rendkívül összetett
