Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2042 Egyetértünk abban, hogy csak akkor van lehetőség népszavazá sra, ha ezt a parlament elrendeli. Én nagyon bízom abban, hogy ebből a kérdésből sem csinál senki presztízskérdést, és meg fogjuk találni azt a közös pontot, ami valamennyiünk számára elfogadható. Az európai uniós alkotmány elfogadása, mint említettem, tör ténelmi jelentőségű lépés. A FideszMagyar Polgári Párt mint rendszerváltoztató párt, támogatja Magyarország európai uniós csatlakozását; támogatja azt, hogy alkotmánymódosításra van szükség, és kész arra, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatban szükség es kompromisszumokat megtegye - ezért is kezdeményeztük a megfeneklett négypárti tárgyalások után egy újabb forduló megkezdését. Nagyon bízom abban, hogy mindenkiben a józanság kerekedik felül, és sikerül ennek az alkotmánymódosításnak a végére pontot tenn i. Mi ígérjük, hogy elfelejtjük azokat a csúnya közjátékokat, amelyek ennek az alkotmánynak a benyújtásával és megfogalmazásával kapcsolatban bennünket értek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kö szönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Eörsi Mátyásnak, aki a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő úr, önt illeti a szó. Engedjék meg, hogy az elnöklést egyben átadjam Szájer József alelnök úrnak. Köszönöm szépen. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. EÖRSI MÁTYÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! - pontosabban immáron: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a miniszter ú r elkezdte a miniszteri expozéját, azzal kezdte, és igyekeztem magam beleélni a helyzetébe, hogy amikor az igazságügyminiszter a parlamentnek az alkotmány módosítását előterjeszti, akkor erre az igazságügyminiszterek sokat készülnek. Úgy gondolják, szeri ntem joggal, hogy rendkívüli helyzetben van a parlament. Rendkívüli pillanatot él meg a parlament akkor, amikor az alkotmány módosítását tárgyalja, két okból: az egyik ok, amit az alkotmányos jogszabályok ránk kényszerítenek, hogy itt konszenzuskényszerről van szó, tehát szemben más törvényekkel, ahol komoly viták után a többség eldönti a kérdéseket, itt meg kell állapodnia a kormánynak és az ellenzéknek; de nem csak ezért, azért is, mert minden jogász és legfőbbképpen minden alkotmányjogász számára az alko tmány kiemelkedik az összes többi törvény közül, mind a jelentőségét, mind pedig a szakmai szépségeket tekintve. Meg kell mondjam, ebben a vitában rendkívüli módon élveztem mind Vastagh képviselő úrnak, mind pedig Szájer képviselő úrnak - immáron elnök úrn ak - az előadását. Két nagyon magas színvonalú, rendkívül érdekes értekezést, érvelést hallottunk. Úgy érzem, hogy a mai vita az alkotmány módosításáról nemcsak azért tér el általában az alkotmányról folyó vitáktól, mert most úgy került be a szöveg a parla ment elé, hogy azt megelőzően a konszenzus nem jött létre - bár kicsit keserű szájízzel emlékszem olyan esetekre, amikor bekerült a parlament elé egy konszenzusos szöveg, és a parlament mégsem fogadta el, de fátylat a múltra. Egy olyan különbségre szeretné m az Országgyűlés figyelmét felhívni általában egy alkotmánymódosítás és a mai alkotmánymódosítás között, hogy amikor a magyar parlament az esetek többségében az alkotmányt módosítja, akkor a magyar állami élet belső viszonyainak a legfontosabb garanciáit tárgyalja. Ezért annyira érdekes, ezért annyira szép, ezért annyira fontos, hogy konszenzus jöjjön létre, mielőtt a Házhoz bekerül. Amióta én parlamenti képviselő vagyok, ez a rendszerváltás óta van így, egypárszor megéltem alkotmánymódosítási vitát a Házb an, ez az első alkalom, amikor az alkotmányt a Ház nem azért módosítja, mert egyszerűen a korábbinál jobb alkotmányt akar - nem mintha ez nem lenne fontos érv, mert borzasztóan fontos érv , hanem ebben az esetben az alkotmánymódosítás inkább egy eszköz eg y más, az alkotmány belső körén kívül eső politikai cél eléréséhez, Magyarország európai
