Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2033 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell kezdenem, hogy a költségvetési bizottság ülésén a témával kapcsolatban igazán csak kisebbségi vélemény hangzott el. Ezért is köszönöm Molnár képviselő ú rnak azt az okfejtését, amit tett, hiszen látható volt itt is, hogy nehéz összeszedni némi muníciót arról, ami ott nem hangzott el. De nem lépett túl azokon a kereteken, ami ízléses lenne, mert kétségtelen, hogy a többség körülbelül ebben a szellemben hall gatott ezekről a kérdésekről. Mi, a kisebbséget képviselők elsősorban kritizáltuk a törvényalkotás menetét, azt, hogy nem kaptunk érdemi időt arra, hogy felkészüljünk az alkotmánymódosításra, erre a nagyon fontos törvényre. Hiszen egy nappal előtte itt, az Országgyűlésben lett a képviselők számára kiosztva ez a nagy fontosságú törvényjavaslat, amiről a mi álláspontunk is az volt, hogy jogi értelemben biztos, hogy ennek a ciklusnak a legfontosabb kérdése. Ha a költségvetési bizottság nézőpontjából nézünk egy ilyen nagy fontosságú kérdést, és azokat a szűk területeket keressük, amelyekben a költségvetési bizottságnak meghatározó kompetenciája lehet, akkor az egyik ilyen a közteherviseléssel kapcsolatos mondat újrafogalmazása, ami semmiféle gondot nem jelent. I tt jól van megfogalmazva, ezt megállapítottuk a bizottsági ülésen is. A másik ilyen elsősorban a Nemzeti Bank és a Nemzeti Bank elnökének mozgáslehetőségét érinti. Pozitívumként itt el lehetett mondani azt, hogy a beterjesztő arra törekedett, hogy ne kellj en állandóan hozzányúlni ehhez az alkotmányos szakaszhoz, annyira általánosságban fogalmazta meg a Nemzeti Bankkal kapcsolatos, rövid egykét mondatot. Ez garanciát jelent arra is, hogy akkor, amikor a Monetáris Uniónak leszünk tagjai, tehát nemcsak az Eur ópai Uniónak, hanem majd már az eurózónának is, akkor sem kell hozzányúlni ehhez a tételhez. (15.30) Ez nem jelenti azt, hogy minden tökéletes itt a megfogalmazás kapcsán. Ha nem is az alkotmányban, de át kell gondolni azokat a kérdéseket is, amelyeket enn ek kapcsán már Salamon képviselő úr kifejtett. A problémát más alkotmányos szakaszoknál véltük felfedezni, elsősorban ott - én a bizottsági ülésen úgy fogalmaztam , hogy a legnagyobb gondja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy olyan kérdésekkel, amelyekkel most szembe kellett volna nézni, most se néz szembe. Ilyennek gondolom elsősorban az alkotmány 7. §át. Az alkotmány 7. §a szabályozza azt, hogy a nemzetközi jognak és a hazai jognak milyen a viszonya egymással, és a 7. § (1) bekezdése egy nagyon ködös m egfogalmazást tartalmaz ilyen szempontból, ami úgy igazán semmire nem igazít el. Erre a legjobb példa, hogy amikor az Alkotmánybíróság ezt a mondatot vizsgálta, akkor kénytelen volt egy olyan mondatot megfogalmazni, amely az alkotmányban nincs benne, de az alkotmány védelme érdekében meg kellett tennie. Mit csinálunk mi? A 7. §t megerősítjük egy újabb szakasszal. Kell valamit tenni, az kétségtelen, mert a közösségi jog nemcsak nemzetközi jog, hanem egy sajátos sui generis jogrendszer, ahogy Vörös Imre alko tmánybíró fogalmazott azon a konferencián, amelynek az anyagát most már itt látjuk, hogy ezt a fogalmat, hogy sui generis, akkor használjuk, ha igazán nem tudjuk, hogy miről beszélünk, de ettől még igaz, hogy ez egy sui generis jog. Ezért itt meg kellett v alamit fogalmazni, de azt gondoljuk, hogy amit itt megfogalmaztunk, a ködöt, amit a 7. § tartalmaz, csak továbberősíti. Az újrafogalmazott vagy a most megfogalmazott szakasszal az a gondunk, hogy semmiféle korlátot nem szab a közösségi jognak. A közösségi jog szupremáciáját persze mindannyian ismerjük, azt is tudjuk, hogy a bíróság a közösségi bíróságon mit képvisel ebben az ügyben, de képviselőtársaim azt is elmondták, hogy mit képviselnek egyes alkotmányok. Tehát azt gondoljuk, és itt megint Vörös Imre al kotmánybíróra hivatkozom, hogy az alkotmány alapértékeit, vagy ahogy ő fogalmazott, az alkotmány kemény magját mindenképpen védeni kellene a közösségi jogtól, ha úgy tetszik, legalább ezt a közösségi jog fölé kellene helyeznünk, és egy ilyenfajta korlátnak az alkotmányban meg kellene jelennie.
