Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
2026 Ahhoz tehát, hogy az Unióval való közös hatáskörgyakorlás részleteit magában foglaló csatlakozási szerződés alkotmányossága biztosítható legyen, az alkotmányban kell fel hatalmazást adni az állami főhatalomból eredő joghatóság kizárólagosságáról való lemondáshoz. Ezt a felhatalmazást a törvényjavaslat 2. §ába foglalt csatlakozási klauzula kell hogy megadja. Fontos kiemelni e rendelkezés két vonatkozását: egyfelől az alkot mányból eredő hatáskörök gyakorlásának átengedését kizárólag az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és ilyen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig engedi meg a javaslat; másrészt a csatlakozás és a tagság részletes feltételeit a c satlakozási szerződés tartalmazza. Miután e nemzetközi szerződés tartalmazza a hatáskörátengedéssel kapcsolatos részletes rendelkezéseket, a szerződés jogi és politikai súlya az alkotmánnyal van azonos szinten. Ezt, azt gondolom, minden ellentétes vélemén y ellenére egyértelműen ki kell mondani, és ezt tartalmaznia kell ennek a módosító javaslatnak is. Javasoljuk, hogy e szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az alkotmány elfogadásával azonos feltétel - ez fakad ebből a szemléletből , vagyis az összes országgyűlési képviselő kétharmadának egyetértése kívántassék meg. Azt is láthatjuk azonban, hogy e csatlakozás számunkra a csatlakozás pillanatától többletjogokat és lehetőségeket biztosít. Taggá válásunkkal ugyanis olyan ügyek eldöntésébe kap érdemi bel eszólási lehetőséget a köztársaság, amelyekben eddig alakítólag nem állt módunkban véleményt formálni. Ezt ma is megfogalmazták többen úgy, hogy végre olyan helyzetbe kerül a Magyar Köztársaság, amikor Európa jelenének és jövőjének alakításában aktív része s lehet, ez így van. Ebben az összefüggésben tehát szuverenitásunk, lehet mondani, hogy bővül is a jelenlegihez képest. Szükséges a javaslat tartalma szerint, hogy az európai uniós tagállamok egy részének alkotmányához hasonlóan más államközi szervezethez történő hatáskörátengedésről is szóljon. Ezt a klauzula második része tartalmazza; a szakmai vélemények döntő többségének megfelelően e sajátosságra tekintettel nevesíteni kívánja az Európai Közösséget és az Európai Uniót. A nemzetközi együttműködés új fo rmáinak megjelenésével azonban egyes állami hatáskörök gyakorlásának átengedése szűkebb körben más államközi szervezetek esetében is felmerül és felmerülhet. Ebbe a körbe sorolható például, ha a jelen időszakot tekintjük, a nemzetközi büntetőbíróság. Annak érdekében - habár ez a csatlakozáshoz szorosan véve nem szükséges , hogy az ilyen szervezethez való magyar csatlakozás ne tegyen szükségessé egyegy rendelkezésre kiterjedő alkotmánymódosítást, indokolt a csatlakozási klauzula mellett azonos szigorú felt ételek - itt is az alkotmányozó többség - előírása mellett megteremteni a hatáskörátengedés alkotmányos alapját e más nemzetközi szerződések esetére is. Kérdés az, és alapvető kérdés, hogy hogyan érvényesül az egyes tagállamokban a közösségi jog - erre ut altam már az előbbiekben. Az Európai Közösségnek, minden más nemzetközi szervezettől eltérően önálló jogrendszere van, a közösségi jog az Európai Bíróság gyakorlatában kifejtett jogelvek alapján érvényesül a tagállamokban. Egyes közösségi jogi normák alkal mazása nem igényel a tagállamok részéről jogalkotást, de még közigazgatási aktust sem, bizonyos körben pedig a tagállami bíróságnak a közösségi jogot kell alkalmaznia az azzal ellentétes tagállami szabályozás helyett, és meg kell szoknunk, hogy a közösségi jogot kötelező és általános jelleggel kizárólag az Európai Bíróság értelmezheti. A közösségi jogi normák hazai jogba való alkotmányos beépülése megnyugtatóan akkor biztosított tehát, ha érvényesülésükre maga az alkotmány is kifejezetten utal. Erre utal is a most előterjesztett módosító javaslat. Összefoglalva tehát: a közösségi jog érvényesülési lehetőségét az alkotmány maga teremti meg, és akkor nem feledkezünk meg - mert nem is akarunk, és nem is tehetjük - arról, hogy az alkotmány a Magyar Köztársaság a laptörvénye, és természetesen jelen törvényjavaslat elfogadása után is az marad. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatnak a választójoggal is foglalkoznia kell, hiszen az Európai Közösség működésének alapja a tagállamok aktív közreműködése. A Közösség életében való aktív részvételnek több eszköze és módja van, az egyik ilyen lehetőség az Európai
