Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
2027 Parlamentben való közvetlen képviselet biztosítása. Ennek kapcsán magyar állampolgároknak is biztosítani kell az aktív és passzív választójogot, ami alkotmányi szintű szabályozást igényel - ezt is tartalmazza az előterjesztés. Az alapító szerződések alapján a Közösség legfontosabb döntéshozó intézményében a nemzeti kormányok képviselik a tagállamokat. A kormányok ezen tevékenységük során az intézményekben eljárv a esetenként olyan kérdésekben is jogosultak a tagállamokra kötelező döntés meghozatalára, amelyek a hazai alkotmány szerint egyébként a törvényhozási tárgykörbe tartoznak. (15.00) Ezért feltétlenül szabályozni kellett - és erre a Közössé g az amszterdami szerződésben utal is, jegyzőkönyvben, hogy feltétlenül szabályozni kell - az Országgyűlés és a kormány viszonyát. Mennyire szabad a keze a kormánynak, amikor eljár ebben a jogkörében? Mennyire független, vagy mennyiben függő a nemzeti orsz ággyűlés akaratától? A kormány ebben a körben az Országgyűlés irányában széles körű tájékoztatási kötelezettséggel tartozik, és a javaslat szerint az alkotmányban felsorolt törvényhozási tárgykörökben a kormány az Országgyűlés állásfoglalásának ismeretében kell hogy eljárjon. A részletes eljárási rend létrehozatala természetesen nem ennek a javaslatnak a feladata, hanem az az Országgyűlés belső működési rendjét szabályozó Házszabály keretében történhet majd meg. Van egy rendelkezés a Nemzeti Bankra vonatkoz óan is. Itt rögzíteni kellett, hogy a bank a központi bank szerepét tölti be, és a monetáris politikáért felelős. Régen szabályozatlan a Nemzeti Bank elnökének a szabályalkotási, mondjuk, jogszabályalkotási jogköre. Ez eddig is de facto létezett. Úgy vélt ük, hogy szükséges ebben a mostani javaslatban ennek a rendezése is, és ki kell mondani azt, hogy igenis jogszabályt alkot, milyen körben és mivel nem ütközhet ez az MNBelnök által meghozott, megalkotott jogszabály. Természetesen érintenem kell az expozéb an az alkotmánymódosítással kapcsolatban a népszavazással kapcsolatos kérdéseket is. Az, hogy népszavazás szükséges politikailag, nem jogilag, a csatlakozáshoz, azt gondolom, ez vita tárgyát nem képezheti, és az sem, hogy ha ez így van, akkor önmagában ez a körülmény már az alkotmánymódosítást elkerülhetetlenné teszi, hiszen enélkül a csatlakozás tárgyában nem írható ki népszavazás. Nem mellőzhető az ugyanis, hogy a választópolgárok közvetlenül nyilváníthassák ki e kérdésben akaratukat, ezen akaratnyilvánít ás viszont az alkotmánymódosításra irányulna. A jelen javaslat úgy fogalmaz, hogy a népszavazás időpontjáról és a felteendő kérdésről az Országgyűlés külön határozatában rendelkezzék, amely döntéssel szemben kizárt a jogorvoslat. A parlamenti döntést követ ő néhány hetes technikai előkészítés után a kormány álláspontja szerint a népszavazás megtartható. Úgy vélem, hogy mindannyiunk közös felelőssége, hogy ebben a fontos kérdésben tovább közeledjenek egymáshoz a jelenleg még eltérő álláspontok, amely eltérésr ől azonban megállapítható az, hogy kisebb mértékű, mint néhány héttel ezelőtt volt. Azt gondolom, hogy az expozéban ennyiben kellett körvonalaznom a módosító javaslat tartalmi lényegét. A törvényjavaslat zárószavazásakor persze eljön az a pillanat vagy az a cselekvési kényszer, amikor minden egyes politikai erőnek el kell döntenie: igent vagy nemet mond Magyarország uniós csatlakozására; igent vagy nemet mond arra, hogy egy gazdagodó és boldogabb magyar nemzet tagjaiként otthonosan élhessünk Európában. Kösz önöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirend szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Vastagh Pálnak, az alko tmányügyi bizottság előadójának.
