Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
2002 a kötelességünk, hogy azt elhárítsuk. De hadd mondjam ki, aki ilyeneket mond, ilyeneket beszél, az valójában az európai uniós tagságunk ellen beszél - ne felejtsük el, népszavazás is lesz! Én abban hiszek, hogy a tagság megerősítheti a magyar falvakat, növelheti életerejüket, nem utolsósorban a mezőgazdaság helyzetének javítása által. Ehhez persze i smernünk kell, hogyan gondolkodnak az Európai Unióban a mezőgazdaságról. Az EU agrárpolitikája a családi gazdaságokon alapul. A világ bármely más agrárrendszerével összehasonlítva az a legfőbb különlegessége, hogy a családi gazdaságok megőrzésére, megerősí tésére helyezi a hangsúlyt. Miért teszi ezt? Az EUban a mezőgazdaságnak, a szűken vett gazdasági feladatain túl társadalmi feladatai is vannak, és ezeket meggyőződésük szerint leginkább a családi gazdaságok tudják ellátni. Melyek ezek a feladatok? A vidék i térségek gazdasági aktivitásának megtartása, erősítése, a foglalkoztatottság, munkahelyek megtartása, a hagyományos közösségek és a hagyományok megőrzése, valamint a környezetvédelem. Ehhez adják a támogatást, és ez a jövőben még inkább így lesz. Ha tehá t sikeresek akarunk lenni az Unióban, nekünk is ilyen mezőgazdaság kell. (Dr. Eörsi Mátyás: Torgyán!) (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot dr. Lázár János váltja fel.) A következő, a belépés előtti utolsó év a felkészülés szempontjából sorsdöntő lesz. Óriási előny, hogy rövid időn belül már a feltételeket is hiánytalanul ismerni fogjuk. Szerintem a felkészülés elsősorban állami feladat, persze a gazdáknak is erőfeszítéseket kell tenniük, de a munka javát nem nekik kell elvégezni, az államigazgatá snak kell felkészülnie arra, hogy a tagságunk idején majd segítsenek a gazdáknak például az uniós pénzekhez való hozzáférésben. A saját szememmel láttam Franciaországban, hogy az ottani földművelésügyi hivatalban hogyan töltik ki a tisztviselők a gazdák he lyett az igénylési lapokat, és a gazdáknak gyakorlatilag csak a hozzájárulásukat kellett adniuk egy aláírással az igényléshez. Szerintem ez a rendszer nálunk is kialakítható lenne, és így jelentősen csökkenthetnénk a gazdák adminisztratív terheit. (13.00) A francia eljárás teljesen érthető, hiszen a francia állam is abban érdekelt, hogy a gazdáik minél több EUs támogatáshoz jussanak hozzá. Ahhoz, hogy ez nálunk megvalósuljon, legkésőbb a jövő év közepéig meg kellene jelentetni majd azokat a rendeleteket és igénylőlapokat, amelyeket az EUban fogunk alkalmazni, így ezeket időben megismerhetnék a hivatalnokok és a gazdák is. A SAPARDprogram legyen figyelmeztetés mindannyiunk számára, nehéz az EUban hozzáférni a pénzekhez, szinte lehetetlen is, az EU nem adj a könnyen a pénzét. De hogy ez ne így legyen, változtatásokat kell végrehajtanunk Magyarországon is. Nyilvánvaló, hogy az utolsó évben a mezőgazdaságnak sokkal több támogatást kell nyújtanunk, mint korábban. Elsősorban a beruházási programokra kell sokkal több pénz, mert hacsak ettől eltérő megállapodásra nem jutunk az EUval, ilyen támogatást tagként majd nem adhatunk. A magyar költségvetési támogatást nem helyettesítheti a SAPARDpénz, az erre való hivatkozás hibás, vegyük csak figyelembe, hogy milyen neh éz hozzájutni ahhoz. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A költségvetési törvény tervezetét nézve viszont világos, hogy jövőre az ideinél több pénz helyett kevesebb pénz jut az agrárágazatnak. Pedig a beruházási támo gatások mellett, azokat kiegészítve, újfajta nemzeti támogatási programokat is kellene indítanunk. Ilyenekre azért lesz szükségünk, mert az EUban csak akkor tarthatunk fenn nemzeti támogatási programokat, ha azok már működtek a belépést megelőzően is. Saj nos, nemzeti támogatási programokra utaló szándéknak a költségvetésben nyoma sincsen. Éppen ezért több tiszteletet kellene tanúsítani azok iránt a programok iránt, amelyek már léteznek, működnek és hasznosak is. Nem szabad szétverni a családi gazdaságok, a gépberuházások támogatását, folytatni kell a gazdahitelprogramot, többek között továbbra is lehetővé kell tenni a kedvezményes hitelekkel való földvásárlást. Ezek jó dolgok, szükség lenne rájuk akkor is, ha nem akarnánk EUtaggá válni, a belépés előtti ut olsó évben viszont egyenesen létfontosságúak.
