Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - DR. DÁVID GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
200 mintegy igazolták azt a vélekedésünket, miszerint ez a javaslat, valamint a megelőző is ebben a fo rmájában, illetve én ezt inkább egy kicsit nyomatékosítom, így semmilyen formában nem fogadható el. Ez egy alkalmatlan eszközzel, nem megfelelő módszerrel elkövetett merénylet egy olyan törvényen, ami már megszületett, amit mind ez idáig alkalmaztak, tehát azokon a törvényeken, amelyekre az itt most nem tárgyalt T/409. képviselői indítvány vonatkozott… - azokkal javítható módon ugyan korrigálható lenne mindaz, amit állítólag ezek a javaslatok tartalmaznak, de ezek így ebben a formában teljességgel elfogadha tatlanok. Az általános vitában, amire sajnálatos módon sor fog kerülni, bár mi szerettük volna még ezt is elkerülni, természetesen nagyon részletesen is ki fogjuk ezt fejteni, de itt a következménynélküliség, az átvilágítandók vagy a tényfeltárandók körébő l olyan fontos célcsoportok kihagyása, amelyeket nyugodtan lehet akár a korábbi rendszer fő bűnösei közé sorolni, teljességgel kezelhetetlen számunkra. Nagyon sokat mondó, mondhatni freudi elszólás volt, amit Kósáné Kovács Magda az előbb mondott, hogy furc sa kényszerhelyzet adott indokot, hogy ezek ilyen kutyafuttában és átgondolatlanul bekerüljenek. Ezt szokták eufemizmusnak nevezni. Ez a furcsa kényszerhelyzet feltehetően Medgyessy Péter múltjának kiderülése volt, és erre kellett ilyen eszeveszett gyorsas ággal egy teljesen alkalmatlan javaslatot benyújtani, de ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk méltányolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a n apirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Kérem, közben tartózkodjanak a kétperces felszólalásokra történő jelentkezésektől, mert erre nem kerülhet sor. Az általános vitát a vezérszónoki felszólalások után elnapolom a következő ülésünkre. Először megadom a szót Dávid Gyulának, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. DÁVID GYULA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hallgatóság! Az elmúlt hónapok csatározásai, majd a nagy politikai indulatokat kiváltó vizsgálóbizottsági ügyek újult erővel vetették fel ismét az elmúlt rendszer állambiztonságához való viszonyunk minden kérdését. Vádak és védekezések, érvek és ellenérvek hangzottak el, és a sajtó kitüntető figyelme mellet t a múlt megismerhetősége volt a téma. Itt és most a kérdés úgy merül fel, hogy akarjuke, merjüke lerombolni a jelenünk és az egyre távolabbi múltunk között még mindig ott magasodó, titkolózásból emelt falakat. (13.10) A múlt állambiztonsági gépezete, ma ga a rendszer csak az általa gyártott iratokon keresztül ismerhető meg. Titkolózzunke tovább, védjüke az előző rendszerben született érdekeket, vagy törvényi keretek között, méltányosan, az egyéni jogokra is figyelemmel nyíljon fel minél magasabbra a meg ismerés kapuja? A válaszom: igen, tisztázzuk végre közös dolgainkat, tegyük megismerhetővé a múlt állambiztonsággal összefüggő iratait, és ezzel adjunk legalább információs kárpótlást az áldozatoknak és megfelelő kutatási anyagot a kutatóknak. Csak ez az e llenőrzött nyilvánosság lehet az egyetlen helyes lépés, mely kulcsot ad a múlt tisztázásához és lezárásához. Nem felejtést, tisztázást szeretnénk. Mindamellett a nemzet biztonsági érdekeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Igaz, hogy az elmúlt rendszer nem v olt jogállam, de azt is látnunk kell, hogy az akkori állambiztonsági rendszereknek is voltak olyan állambiztonsági feladataik, amelyeket a szolgálatok a jogállam keretei között is végeznek. Nem azoknak az iratoknak a korlátlan feltárása és megismerhetősége a cél, amelyek a mai államunk biztonságának és nemzetközi kapcsolatrendszerének védelméhez kellenek. A múlt feltárását akarjuk, olyan módon, hogy eközben nemzeti érdekeink védelme is biztosított legyen.
