Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1912 munkavédelem területén a termékbiztonság megfelelőségi szabályainak érvényesítését. Ez azt jelenti, hogy a már korábban harmonizált és a termékek, elsősorban a gépek biztonságossá gára, azok megfelelőségének tanúsítására vonatkozó jogszabályokkal való egyezőséget biztosítja a törvényjavaslat szerinti módosítás. A törvényjavaslat továbbá meghatározza a munkaeszközök üzembe helyezésének, használatba vételé nek, illetve az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalának, használatba vételének általános és alapvető feltételeit, a munkavédelmi üzembe helyezés, azaz a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetése, engedélyezésének új szabály ait, továbbá a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célját és néhány garanciális jellegű szempontját. A törvényjavaslat új eleme, hogy az uniós irányelvekkel egyezően valamennyi munkavállaló részére korlátozásmentesen biztosítja a munkavédelmi képvise lő megválasztásának jogát. A módosított munkavédelmi törvény tehát a hatályba lépésével lehetőséget teremt arra, hogy a gyártás folyamatában közreműködők a jogszabályok által meghatározott követelményeknek megfelelő eszközöket állítsanak elő és hozzanak fo rgalomba, biztosítva egyúttal a fogyasztók jogainak érvényesülését. Az új előírások alkalmazásával hosszabb távon a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkenésével lehet számolni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány fontosnak tartja a családok támogatását, szem előtt tartja a gyerekek és kisgyermekes szülők esélyeinek javítását, ezért a második száznapos programjában szerepel az édesapák számára egyhetes fizetett születési szabadság biztosítása. A munka törvénykönyve, valamint a fegyveres szerveknél dolgozó hivatásos és szerződéses katonákról szóló törvények módosításával az apák számára gyermekük születése esetén öt munkanapos munkaidőkedvezmény bevezetésére kerül sor. Ezzel egyhetes szabadságot biztosítunk minden munkavállalónak, köztisztviselőnek, közalka lmazottnak és a fegyveres szerveknél dolgozó férfiaknak, amelyet gyermekük születését követően a gyermek kéthónapos koráig vehetnek igénybe. A jogosultság azokat a vér szerinti, illetve örökbe fogadó apákat illeti meg, akik a szülői felügyeleti jogot tényl egesen gyakorolják. A törvényjavaslat elfogadása esetén már december 1jét követően együtt lehetnek a családok az örömteli esemény alkalmából. A kedvezmény bevezetése havonta átlag hatezer családot érint majd. Erre az időre a munkáltató az apának távolléti díjat fizet, melynek költségét az állami költségvetés átvállalja utólagos megtérítés alapján. Az erre vonatkozó eljárást a munka törvénykönyvében szereplő jogalkotási felhatalmazás alapján végrehajtási rendelet fogja szabályozni. A 2003as költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat biztosítja az ezzel kapcsolatos költségeket, amely havonta megközelítőleg 120125 millió forintot jelent majd. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás tervezetét a szociális partnerekkel, kamarákkal, önkormányzatok érdekszövetsé geivel, civil szervezetekkel széles körben egyeztettük. A tervezetet megtárgyalta a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága és munkavédelmi bizottsága, valamint maga az Országos Érdekegyeztető Tan ács plenáris ülése is. A szociális partnerek a törvénymódosítást támogatták. A munkavállalók hiányolták, hogy a foglalkoztatási törvény módosítása most sem terjed ki a munkanélküli járadék alsó és felső határának felemelésére, valamint felvetették egy új f oglalkoztatási törvény megalkotásának igényét. A munkáltatók sérelmezték, hogy az egyéni vállalkozók nem részesülhetnek semmiféle munkanélküli ellátásban, felhívták a kormány figyelmét az önfoglalkoztatók munkanélküli ellátásának megoldatlan kérdéseire. A munkáltatók és a munkavállalók részéről igény fogalmazódott meg arra, hogy képviselőik nagyobb létszámmal vehessenek részt az Országos Felnőttképzési Tanácsban. A felvetett problémák egy részét, mint például az önfoglalkoztatók munkanélküli biztosításának a kérdését, a kormány évek óta jól ismeri, és keresi az érintettek számára is megfelelő megoldást. A Magyar Agrárkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az önkormányzatok érdekszövetségei, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Kisvárosi Ö nkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a
