Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1911 Bekerülnek a foglalkoztatási törvénybe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES együttműködésével kapcsolatos feladatok, valamint a törvény alkalmazásában használt fogalomkört értelmező rendelkezések. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ez év februárjában ratifikálta a magánmunkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú egyezményt. Az egyezmény értelmében a ma gánmunkaközvetítők nem kérhetnek díjat azoktól a munkavállalóktól, akik igénybe veszik a közvetítő szolgáltatásait. Ez alól az általános tilalom alól az egyezmény csak szűk körben, egyes munkavállalói kategóriák vonatkozásában, valamint a magánmunkaközve títők által nyújtott szolgáltatások meghatározott típusainak tekintetében enged kivételt. A foglalkoztatási törvény jelenleg nem zárja ki, hogy a magánmunkaközvetítők vagyoni biztosíték letétele esetén a szolgáltatásért a munkát keresőktől díjat kérjenek, ezért a törvény magánmunkaközvetítést szabályozó rendelkezéseit összhangba kell hozni az ILOegyezményben foglaltakkal. A magánmunkaközvetítés részletes szabályait tartalmazó 118/2001. számú kormányrendelet díj- és költségfelszámítással kapcsolatos szab ályainak a módosítására csak ezt követően kerülhet sor. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram célul tűzte ki a jóléti rendszerváltást, amelynek érdekében fordulatra van szükség a munkalehetőségek biztosításában, a foglalkoztatá s bővítésében. Ennek humán feltétele a munkaerő képzettségének növelése. Az újonnan létrejött Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium mint az emberi erőforrás fejlesztéséért felelős tárca, egyik alapvető feladata az egész életen át tartó tanulás kiterjesztésének támogatása, feltételeinek megteremtése a szakképző, illetve a munka világával kapcsolatos készségek fejlesztését szolgáló programok támogatásával, illetve a megfelelő jogszabályi keretek kiterjesztésével, a felnőttkori tanulás iránti érdek eltség növelésével. E célok megvalósításának financiális hátterét a felnőttképzés támogatási rendszere biztosítja, melynek egyik forrása a képzési rendszer fejlesztését szolgáló szakképzési hozzájárulás. Az új kormányzati struktúra kialakításával a szakkép zés központi irányítása kettévált, az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok irányítása, ellátása az Oktatási Minisztériumtól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ebből adódóan a szakképzési hozzájárulásb ól képződő, a felnőttképzés támogatására fordítható pénzeszköz feletti rendelkezési jog a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert illeti meg. Mindez szükségessé tette a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóró 2001. évi LI. törvény módosításával egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását. A módosítás egyik alapvető célja az államháztartási források átlátható felhasználásának biztosítá sa. A törvénymódosítások eredményeképpen a felnőttképzés szakképzési hozzájárulásból történő támogatásának fedezetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönítetten kezelendő keret, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keret biztosítja. A felnőttképzési keret felhasználásáról, a keretből nyújtott támogatásokról az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt, e keretre a Munkaerőpiaci Alap irányító test ülete foglalkoztatási alaprészt érintő jogosultságai nem terjednek ki. A törvénymódosítás meghatározza a keret felhasználási jogcímeit, amelyek a fejlesztési célok támogatása mellett kiterjednek a képzés támogatására is. E forrás jelentős szerepet tölt be a nemzeti fejlesztési terv keretében megvalósuló feladatok esetében is, tekintettel arra, hogy az európai uniós csatlakozás után ez a keret biztosítja majd a hazai társfinanszírozás jelentős részét. (20.30) Tisztelt Országgyűlés! A törvé nyjavaslat tartalmazza a munkavédelemről szóló törvény módosítását is, melyre a jogharmonizációs programnak megfelelően kerül sor. A program végrehajtása keretében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgykörébe tartozó európai uniós irányelvekkel összhangban a hazai jogi szabályozásban is biztosítani kell a
