Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
1882 hanem azoké, akik hamis kommunikációval ezt a félelmet beültették a fogyasztókba és a közvéleménybe. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Következik Gál Zoltán képviselő úr, MSZPfrakció. DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nincs kedvemre ez a kétperces vita, és nem is akartam hozzászólni, de a kialakult hangulat két dolgot elmondat velem. Az egyik az, úgy hiszem, teljesen rossz vágányon vagyunk, amikor ilyen kölcsön ös vádaskodásba megy át ez a vita (Babák Mihály: Kölcsönös nem volt!) . A helyzet az, hogy körülbelül a múlt század végére ért el bennünket ez a kábítószerhullám olyan mérté kben, amikor mindenki elkezdett gondolkozni azon, hogy ezt valahogy kordában kell tartani, mert megszüntetni, felszámolni valószínűleg nem tudjuk. Önök erre a problémára egy meghatározott választ adtak. Én elfogadom azt, hogy ez egy jó szándékú válasz volt . A mi meggyőződésünk az, egy más társadalomfilozófia alapján erre azt mondjuk, hogy ez nem jó válasz. Ezen vitatkozhatunk, de mivel különböző az a társadalomfilozófiai alap, amivel megközelítik ezt a problémát, valószínűleg egymást nem fogjuk meggyőzni. N em is ezért kértem szót, hogy ezt elmondjam, hanem azért kértem szót, hogy azt mondjam, hogy én azért nagy cinizmust látok egy olyan véleményben, amelyik azt mondja, hogy nem történt itt semmi baj, hiszen csak három ember került az önök által hozott büntet ő törvénykönyv alapján börtönbe. Meg kell kérdeznem önöket: nem sok ez? Nem arra kellenee törekedni, hogy egy se legyen? (Dr. Eörsi Mátyás: Úgy van!) Ezen kellene inkább vitatkoznunk, mint azon, hogy most ki hogy kommunikált, hogy hány gyereket vontak bün tetőeljárás alá, és hány gyerek került börtönbe - azt hiszem, ez a dolog lényege. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Frajna Imre képviselő úrnak, Fideszfrakció. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is azt gondolom, nem árt, ha az ember megpróbálja a saját logikáját ráilleszteni a tárgyhoz tartozó sínekre. Azt gondolom, persze beszélhetünk a cannabis legalizálásáról is, csak semmi köze a jelenleg előttünk lévő szabályozáshoz, hála istennek, nem vá ltoztat a kábítószerek körén. Az igazi vita egyébként, és ezt sem jó összekeverni, nem arról szól, hogy az egykori változtatás mit csinált a szenvedélybeteggel, mert nem csinált semmi különöset; az elterelés lehetőségét szüntette meg a nem szenvedélybeteg, függő esetében, ahol egyébként a leszoktatás fogalmilag értelemszerűen értelmezhetetlen fogalom volt. Azt gondolom, erről lehet értelmes vitát folytatni, hogy mi a teendő egy alkalmi fogyasztóval, aki egyébként nem szenvedélybeteg. Az biztosan nem járható út, hogy megpróbáljuk leszoktatni arról, amire nem szokott rá. Azt gondolom, valóban igaza van Gál Zoltán úrnak, feltehetően három eset is sok, bár ez egyébként átvisz minket a büntetőpolitika általános területeire. Azt kell mondanom, hogy két évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények miatt nem nagyon szoktak emberek ebben az országban letöltendő szabadságvesztést kapni, annak általában valami különös oka szokott lenni, néha csak a bíró eltérése a szokásos gyakorlattól. Bár itt az előterjesz tés általános jogpolitikai része éppen azt mondja, hogy korlátoztuk a bíró szabadságát, ha a bíró itt a középmértéket veszi alapul, akkor feltehetőleg ez a három eset sem fordult volna elő önmagában. Tehát azt gondolom, a három eset pont azt mutatja, hogy időnként a törvényhozónak irányt illik mutatnia a bírói mérlegelést illetően, nem pedig azt gondolni, hogy a bíró korlátlanul szabjon ki büntetéseket.
