Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ
1874 Hadd jegyezzem meg e helyről, hogy a dott esetben a tavaszi időszakban, még a választási kampány előtt, amikor elkészült ez az anyag, és az Ifjúsági és Sportminisztérium rendelkezésére állt, adott esetben mondhatjuk azt is, hogy az előző kormány erkölcsi kötelessége lett volna a magyar válasz tókat tájékoztatni még a választás előtt arról, hogy az általuk oly nagy garral bevezetett drogpolitikai szigor milyen eredményekre vezetett. Európa legszigorúbb drogtörvényének nevezte annak idején a kormányszóvivő és az előző miniszterelnök és a Fidesz t öbb képviselője meglehetős büszkeséggel ezt a javaslatot. Az előző miniszterelnök arról is beszélt, hogy az ördöggel cimborál az, aki a droggal kapcsolatba kerül. Minden bizonnyal az ördöggel cimborál a magyar középiskolai és felsőoktatási hallgatók egyhar mada, egynegyede, több tíz, több százezer fiatal. (17.50) Az előző kormány által átvitt törvénymódosítás egy nagyon fontos üzenetet tartalmazott, amire az előző kormány rendkívül büszke volt. Ennek az üzenetnek a lényege egy szóval a szigor, két szóval a kontraproduktív szigor. A büntetőjogi felelősségre vonás alternatívájaként alkalmazható gyógykezelés a korábbinál szűkebb körben csak a kábítószerfüggő személyeknek biztosított büntetlenséget a törvényben meghatározott magatartások esetén. Ez volt az egyik legfontosabb hatása a módosításnak, amelynek fő elve - ahogy azt előttem többen elmondták - a zéró tolerancia elve volt. A hivatkozott kutatás többek között a következőt állapítja meg: "A törvénymódosítás üzenet, azt jelzi, hogy a döntéshozók a büntetőjog ban és a büntető igazságszolgáltatás intézményeiben látják a problémakezelés elsődleges eszközét, hiszen miért előzte volna meg másfél évvel a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épülő nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására című stratégiai program megszületését, melyet az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadott el, a Btk. 282. §ának módosítása, amely ennélfogva megkötötte a stratégia készítőinek kezét, egyértelműen deklarálta az abszolút kriminálpolitikai célokat a jelenség ke zelése kapcsán, amelyekhez csak mellérendelni lehetett a keresletcsökkentés eszköz- és intézményrendszerét, semmiképpen sem lehetett harmonizálni a célokat és az eszközöket. Ez egyébként negatívan érinti egyes büntetőjogi intézmények alkalmazását, működésé t is." Ez idézet volt az előző kormány által megrendelt és finanszírozott hatástanulmányból, amely az előző kormány által bevezetett szigorú drogpolitika hatásait vizsgálta. Itt legyen szabad Dávid Ibolya szavaira reagálnom, aki elmondta, hogy a kábítószer hez sok pénz kell. Ez az idézet is a hatástanulmányból való. Nem biztos, hogy az elrettentésen alapuló, a szervezett bűnözés ellen irányuló drogtörvény, amely jelentősen felemeli a büntetési tételeket, szigorítja a fogyasztással kapcsolatos szankciókat, és ezáltal közvetlenül növeli a rizikóköltségeket, a drogoktól való távolságtartást, illetve a szervezett kábítószerbűnözés visszaszorulását szolgálja, közvetve ugyanis a drogok illegális piaci árának emelkedéséhez vezet. Zsigó Róbert képviselőtársam azt ta lálta mondani a vita egy korábbi szakaszában a bizottsági kisebbségi véleményt ismertetve, nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok arról, hogy az előző kormány által bevezetett szigorú drogpolitikai rendelkezések milyen hatásokkal jártak. Az a helyzet, h ogy állnak rendelkezésre ilyen adatok. Ezek közül egykettő elhangzott már, néhányat én is szeretnék mondani. Kezdeném azzal, hogy a vizsgált időszakban nőtt a fogyasztók száma. Nagyon egyszerű az állítás, a szigor nem volt elrettentő hatású. A bejelentése k száma 17 százalékkal nőtt, azonban a felderítési mutatók érdemben nem változtak. S ami a legelriasztóbb ebben, a bejelentések több mint fele oktatási intézményből érkezett. Azt gondolom, valamennyi országgyűlési képviselő és választópolgár képes átgondol ni, milyen helyzetet teremtünk akkor, amikor általános és középiskolákban a gyermekek adott esetben rendőrségi besúgóvá válhatnak azért, mert valamilyen útonmódon kapcsolatba kerültek ezzel az üggyel. Nincs olyan szülő - azok között sem, akiknek a gyermek ei kapcsolatba kerültek a kábítószerrel , aki azt látná kiútnak maga, illetve a gyermeke előtt,
