Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1849 Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy hatályon kívül helyezi a javaslat - ilyen tartalmú a javaslat - azokat a rendelkezéseket, amelyek a feltételes szabadságra bocsáthatóság, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésének korlátozására vonatkoznak. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy az egyfokú, illetőleg a kétfokú enyhítés eredeti kereteit állítja vissza, mellőzi a bűnhalmazatnál a büntetés enyhítésének korlátait. A büntetéskiszabás elvei körében - ez természetes következménye az eddig elmondottaknak - nem tartalmazza azokat a súlyosító és enyhítő körülményeket, illetőleg azokat a különös méltánylást érdem lő, eset megállapításának alapjául szolgáló körülményeket, amelyeknek a Btk.ban nincs helye, hiszen nem létezhet az, hogy az ilyen büntetéskiszabási körülményeket a Btk. képes legyen felsorolni, megjelölni vagy akár csak exemplifikatíve is jelölni. Az ált alános részt módosító rendelkezéseknek tehát összefoglalóan az a lényege, hogy a bírói büntetéskiszabásra vonatkozó mérlegelési szabadságot visszaadja. A különös részt érintő rendelkezések közül kiemelendő a terrorcselekmény máskénti megfogalmazása. (15.40 ) Ezt az idő hozta magával. Sokszor elhangzott már ezek mögül a mikrofonok mögül hivatkozás a szeptember 11ei eseményekre; ez sajnos olyan esemény volt, ami a büntető törvénykönyveket is átalakította a világban, hiszen az eddigi - hogy is mondjam röviden - üzleti szemléletű terrorcselekményeket, ahol valaminek az elrablása, hatalomba kerítése vagy valakiknek a hatalomba kerítése folytán abba a pozícióba került a terrorista, hogy alkudozzon és követeljen, egy másfajta szemlélet alapján végrehajtott cselekmé ny jellemzi, az, ami a teljes társadalmat, lehet mondani, hogy a világ egyik felének társadalmát törekszik úgy általánosságban destabilizálni, de nem tesz semmiféle követelést. Ez egy teljesen más szemlélet, más szemlélet a terrorista részéről; ez után kul logunk a jogalkotásban, hogy legalább a büntető anyagi jog megfelelő választ tudjon adni ezeknek a cselekményeknek a minősítésére. Az elhárításában nyilván kisebb szerepe van, de azt a szerepet vállalnia kellett, és ezt megtette. A javaslatnak nyilvánvalóa n lesz vagy van egy olyan része, ami a legtöbb vitára ad alkalmat már a különös részi megjelenések között, ez pedig a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény mikénti szabályozása. Itt megint azt lehet mondani, hogy egy dologban egyetért minden büntetőjogász és minden felelős ember, aki erről a kérdésről vitatkozik: abban, hogy a leghatékonyabb eszközt kell rendelkezésre bocsátani a kábítószerrel szembeni föllépés során; abban, hogy ez a föllépés a büntetőjog területén - és itt már azért kell tennem egy disti nkciót - vagy a büntetőjog területén is kell hogy megjelenjen. Van egy represszív szemlélet, nulla tolerancia néven ismerjük; ez abban foglalható össze, hogy elképzelhetőnek tartja - mert ezt tartalmazza a nulla tolerancia kifejezés , hogy kábítószermente s társadalomban fogunk valaha élni, és ennek fő eszköze a büntető anyagi jog lenne. Ezzel természetesen minden kriminológiai kutatás ellentétes eredményt mutat. Azt mutatja, hogy csak kordában tartani lehet a kábítószerrel kapcsolatos problémakört, erre vi szont törekedni kell. A kordában tartását pedig lehet mondani multidiszciplináris megoldásnak, mindenesetre azt kell mondani, hogy össztársadalmi feladat, és rengeteg intézmény, intézményrendszer kell hogy ebben közrehasson, és a büntetőjog szerepe csupán az egyik eszköznek a biztosítása. Ha az egyik eszköz biztosítása, akkor meg kell azt oldani, hogy szét lehessen választani, hogy hol van primátusa a büntetőjognak és hol nincs. Ebben tér el a mi vagy az én szemléletem is az előző kormányzat jogalkotásából tükröződő szemlélettől. Azt mondjuk, hogy az, aki üzleti vállalkozásként termeli, termeszti, csempészi ki, be, kereskedik vele és ajánlja és kínálja, ezt a személyi kört nagyon súlyosan kell büntetni, végrehajtandó szabadságvesztéssel, és ott is kiemelkedő súlyúval. Ettől eltér annak a személyi körnek a sorsa, akik tulajdonképpen áldozatai ezeknek a - nevezzük nevükön őket - gazembereknek. Ha ez így van, akkor őket másként kell kezelni, és az ő számukra, függetlenül attól, hogy már a függőség állapotába ker ültek vagy még nem, lehetővé kell tenni azt, hogy a kábítószerrel szemben ellenállóbbakká váljanak, és ez nem a börtönbe csukással oldható meg,
