Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Lord Irvine of Lairg brit lordkancellár és kíséretének köszöntése - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - PICHLER IMRE (MDF):
180 DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Országgyűlés! Kósáné Kovács Magda képviselőtársam hozzászólásához fűznék néhány gondolatot, aki azt mondta, hogy a legdurvább intézkedés az iskoláztatási támogatás, és ott folytatnám, ahol Harrach miniszter úr abbahagyta. Nevezetesen a “legdurvább int ézkedést” azért megkérdőjelezem, pontosan azért, mert ha el tetszett volna olvasni a családok támogatásáról szóló törvényt egységes szerkezetben a végrehajtással, az kifejezetten kimondja, hogy abban az esetben, hogyha az iskoláztatási támogatás felhasznál ásának a szülő nem tesz eleget, akkor annak milyen módon kell utánajárni, és milyen módon kell a gyermek javára felhasználni. Nem kívánom az egészet ismertetni, hiszen elolvasható, de az utolsót a végrehajtási rendeletből igen. Az eseti gondnoknál tartunk, ugye, amikor a szülő nem arra fordítja az iskoláztatási támogatást, hogy a gyerekét iskolába járassa, a gyámhatóság eljut odáig, hogy eseti gondnokot rendel ki a gyermek részére, az eseti gondnok biztosítja az iskoláztatási támogatás személyre szóló felha sználását - tehát a gyermek javára , amelyről havonta számadással tartozik az őt kirendelő gyámhatóságnak. Nos, ennyit erről, képviselő asszony, hogy ki mikor csúsztat. A másik pedig, amiről még szólnék: Kökény képviselőtársam azt mondta, mi tudjuk, hogy megvan a fedezet. Persze, hogy tudják, hogy megvan a fedezet, hiszen 320 milliárd forintot szétosztottak ebben az elmúlt száznapos ciklusban, aminek természetesen egyetlen fillérje sem az önök tevékenysége alatt teremtődött meg, hanem a polgári kormány nég yéves munkája eredményeképpen. Bevezettük a “segély helyett munka” elvet, és ez ma már az egész országban elfogadott. A segélyezés senkinek nem lehet célja, hanem igenis, a munkával elért eredmények alapján a munkabér az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amiből meg kell élni a családoknak. Köszönöm, majd folytatom. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Pichler Imre László képviselő úrnak, a Ma gyar Demokrata Fórum részéről. Parancsoljon, képviselő úr! PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Én ugyan a kétpercesek vitájában nem szóltam hozzá, úgyhogy most picit hosszabban fogok beszélni. A Magyar Demok rata Fórum célja, hogy ebben az évezredben is egy erős, életképes, nemzeti hagyományait, kultúráját ápoló és fejlesztő magyar nemzet éljen a Kárpátmedencében. Ennek a távlatos célnak az érdekében kell megtenni mindazokat a lépéseket, amelyeket a mai gener áció megtehet. A ránk háruló feladat az EUcsatlakozás küszöbén, illetve ennek során a globalizációs nyomás mellett nem kevés. Ennek a politikának az egyik legfontosabb eleme a népesedéspolitika, családpolitika folytatása. A Magyar Demokrata Fórum politiká jának központi kérdése a család és a magyar népesség alakulása. A polgári kormány hozzálátott az MDF által szorgalmazott családpolitika megvalósításához. A magyar társadalom legszegényebb rétegét 1998ban a gyermeket nevelő családok képezték. Az évente eme lkedő, gyermekek után járó adókedvezmény növekedése javított e réteg egy részének a helyzetén, az iskoláztatási pótlék és a leírható adó reálértékének összege gyermekenként mintegy kétszeresére emelkedett az elmúlt három esztendőben. (11.40) Ennek ellenére a gyermekek szegénységi kockázata - bár ez a kockázat némileg enyhült - 19992000ben továbbra is magas maradt. Összességében megállapítható, hogy azoknak a
