Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1735 1997 folyamán a testület a magyar médiapiacra közvetlen hatással bíró lépé sei közül az elsőket tette meg. 1998ban ezek a lépések megsokszorozódtak és felgyorsultak. Míg 1997 végén az országos kereskedelmi televíziók, addig 1998 elején rádiós társaik tevékenységének megindulásáról számolhatunk be. Ami a plurális médiapiac kialak ítását illeti, ezt egyrészről a médiatörvény hatálybalépését megelőzően kiadott, dátumszerűen meghatározott stúdióengedélyek műsorszolgáltatási szerződéssé alakítása segítette elő, melyek alapjául szolgáló problémákat lényegében még 1997ben megoldottuk, d e az átalakításról szóló döntést csak 1998ban hoztuk meg. (13.40) Másrészről ennek a döntésnek a következményeként hirdettük meg és döntöttünk a korábban stúdióengedélyesek által felhasznált és fennmaradt helyi rádiós és televíziós jogosultságokról. A méd iapiac szereplői körének jelentős bővítését jelentette a budapesti helyi és körzeti pályázatok meghirdetése és elbírálása. A pályázati eljárásoknak köszönhetően közel 120 földi terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság keletkezett országszerte, és került működésük immár alkotmányosan szabályozott keretek közé. Az ORTT ugyanolyan fontosnak tartotta azt, hogy a létrejövő jogalanyok és piaci viszonyok áttekinthetőek legyenek, valamint azok működésének törvényessége ellenőrizhetővé váljon, mint azt, hogy előse gíti piacra lépésüket. A médiatörvényből fakadó kötelezettségének eleget téve készítette el a műsorszolgáltatók és műsorelosztók nyilvántartási rendszerét. Az 1998as évnek szomorú tapasztalata, hogy a piacra lépő országos kereskedelmi televíziók által gen erált és várva várt verseny egyik következményeként a megrázó eseményekről szóló hírek, illetve az erőszak és brutalitás aránya jelentősen megnőtt a műsorkínálatban, amely a kereskedelmi televíziók működésének kezdeti szakaszát követő években az ORTT tevék enységének köszönhetően csökkenő tendenciát mutat. Ez a megállapítás különösen a gyermekeknek szánt műsorok környezetében sugárzott, túlzott erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek tekintetében igaz. Az 1998as év beszámolójának egyik vívmányaként értékelhető ugyanakkor az, hogy a testület az Országgyűlés kulturális bizottságának kívánságára - tapasztalatainak összegzésével - megjelölte a médiatörvény korszerűsítésének kívánatos irányait. Az ORTT 1999ben is folytatta a műsorszolgáltatási jogosultságok pályázt atását és a pályázatok elbírálását, melynek eredményeképpen 88cal emelkedett a földfelszíni sugárzással terjesztett műsorszolgáltatások száma. A pályáztatás körében ki kell emelni a testület úgynevezett talált frekvenciákról szóló határozatát, mely lehető séget teremt arra, hogy amennyiben az ügyfél a Hírközlési Főfelügyelettől kapott adatok alapján frekvenciatervet készít és azt a HíF elfogadja, a testület pályázatot írjon ki a frekvencia használatára. Ez a határozat, mind pedig az új televíziós frekvenciá k tervezésére történő, HíFhez intézett felkérés jelzi, hogy az ORTT egyre markánsabban meg kívánta jeleníteni az igényeket a pályáztatási eljárásban. Ami az ORTT hatósági ellenőrzési feladatát illeti, kiemelendő, hogy a műsorfigyelő és elemző szolgálat a z 1999es évben új figyelési rendszerben rögzítette és napi rendszerességgel vizsgálta - sorsolás útján - az országos és körzeti műsorszolgáltatók adásait. Ezen a területen jelentős előrelépés volt, hogy 1999. február 1jével megkezdődött a műsorszolgáltat ási szerződéssel rendelkező helyi és körzeti rádiók és televíziók műsorainak figyelése és tevékenységük ellenőrzése a törvény és a szerződésben foglaltak alapján. Mindamellett, hogy a testület közel kétszáz esetben szankcionálta a műsorszolgáltatókat, mind ig kész volt a konzultációra azért, hogy a törvény és a szerződéses követelmények egységes értelmezést nyerjenek, hiszen a peresített testületi határozatok által felvetett problémák jogerős bírósági értelmezéséig évek telhetnek el. A bírósági döntések elhú zódása különösen hátrányosan hat ki a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesítése miatt indult eljárásokra, illetve azok eredményességére.
