Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1736 Az 1999es év médiapiacán lényegében beteljesedett az 1998ban elindul t folyamat. A két kereskedelmi televízió közötti verseny kiéleződött, az MTV Rt. pedig ebben a versenyben alulmaradt, mind nézettség, mind reklámbevételek és tarifák tekintetében. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az országos rádiók versenyében a Magyar R ádió Kossuth adójának hírműsora erős versenytársa maradt kereskedelmi társainak. A 2000 márciusában hivatalba lépett új összetételű testület és irodája előtt az a feladat állt, hogy a megelőző négy évre építkezve, az általa felügyelt médiarendszernek mint struktúrának a működőképességét, teljesítőképességét biztosítsa és a lehető legmagasabb szintre emelje. A testület 2000. és 2001. évi tevékenységében a pályáztatási, illetve napi hatósági jogalkalmazó gyakorlat és annak folyamatos fejlesztése mellett egyre inkább nagyobb hangsúlyt kaptak az úgynevezett stratégiai döntések is. Az előbbiek tekintetében mindenképpen meg kell említeni, hogy a 2000. év folyamán sikerült hézagmentessé tenni a hatósági szankció alkalmazását egy új rendszer kidolgozásával, amelynek alapján az egyes műsorszolgáltatók magatartása összehasonlíthatóvá, a testületi szankció alkalmazása pedig követhetővé vált. A pályáztatás terén egyrészt kiemelendő, hogy az év során tovább kristályosodtak azok az alapvetően a műsorszolgáltatások minőségé re koncentráló elvek, amelyek alapján a frekvenciapályázatok kiírásra kerülnek, másrészről pedig az az ORTThatározat, amely megteremtette az úgynevezett kisközösségi rádiózás feltételeit, amely alapján a jövőben kis célközösségekhez szóló, nem nyereségérd ekelt, illetve közműsorszolgáltatások válnak elindíthatóvá. A stratégiai döntések előkészítését szolgálta, hogy az ORTT szakértőkkel együttműködve megvizsgálta a hagyományos médiaszabályozásban érvényesülő értékek védelmének lehetőségeit 2001ben az inter net közegében, feltérképezvén a szabályozás külföldi gyakorlati tapasztalatait, és 2002ben a kutatás eredményeit összegezte. A 2001. év másik, az audiovizuális szektor jövője szempontjából jelentős stratégiai történé se az volt, hogy a testület felkérésére a HíF elkészítette és átadta három országos digitális televízióműsorszóró adóhálózat frekvenciatervét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2001. év azonban a jelzett eredmények mellett egy olyan eseménnyel is szolgált, me ly alapjaiban érinti a rádiós piacot és az elmúlt évek során kialakult támogatási rendszer stabilitását. A Sláger Rádió nem tett eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének, azaz a műsorszolgáltató megtagadta a műsorszolgáltatási jogosultság ell enértékeként fizetendő műsorszolgáltatási díj harmadik részletének megfizetését, melynek összege áfával együtt 1,3 milliárd forint volt. A műsorszolgáltatási díj megfizetésének lehetséges feltételeiről folytatott tárgyalások nem vezettek sikerre, ezért a t estület a múlt év decemberében hozott határozatával felmondta a műsorszolgáltatási szerződést. A testület döntését a műsorszolgáltató bíróság előtt megtámadta, a frekvenciát pedig díjfizetés nélkül tovább használja. A történtek két okból is aggodalomra adn ak okot. Egyrészről a testület joggal számított erre az összegre, ezért ennek megfelelően ütemezte a médiapolitikai döntéseivel járó egyes kötelezettségvállalásokat. Így a műsorszolgáltatási díj befizetésének elmaradása komoly bevételkiesést jelent számára , és nagyban érinti az általa kezelt Műsorszolgáltatási Alap egyes jogcímek szerinti kifizetéseit, főként az egyedi támogatásokat, pályázatokat. Más szavakkal élve: ez a közel 1,5 milliárdos hiány felborítja a médiatörvény által felépített támogatási rends zert. Az aggodalom másik forrása az, hogy eddig a médiapiaci szereplők között konszenzus volt abban - és ezt a testület a munkája során következetesen képviselte , hogy a műsorszolgáltatási díj megfizetése az első és alapvető feltétele annak, hogy bárki a Magyar Köztársaság területén legálisan végezhessen műsorszolgáltatást. A díj ellenében használhat bárki egy szűkösen rendelkezésre álló nemzeti kincset: a frekvenciát. Mivel az elmúlt esztendők folyamán ilyen típusú probléma az említett
