Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 5 (30. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2001 áprilisától 2002 márciusáig terjedő időszakáról szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
1670 magyar bencés szerzetesek immáron 200 éve foglalkoznak szerv ezett iskolai formában történő középfokú oktatással. A konferencián a meghívott vendégek mellett részt vett a jelenleg működő és egyébként rendre remek eredményeket elérő két bencés gimnázium, a pannonhalmi és a győri gimnázium tanári kara. A konferenciát megnyitó Egon Kapellari grazi püspök kiemelte, hogy Európának olyan keresztény elitre van szüksége, amely miközben a realitás talaján áll, képes felelősséget vállalni a békéért, a toleranciáért és az irgalmasságért. Elhangzott, hogy miközben a rendszervált oztatás utáni Magyarország kénytelen szembenézni a hatalom, a szabadon választott közösségek, valamint az erkölcs kérdéseivel, nem mondhat le arról az optimizmusáról sem, hogy az élet igazi szépségét az a felelősség adja, amely az egyén és a különféle embe ri csoportok számára a problémamegoldás kihívásában mutatkozik meg. A konferencián történelmi visszapillantást lehetett meghallgatni a rend létrejöttének körülményeiről és sajátosságairól. Az előadók kiemelték a bencés Regula fontosságát, amely eredendően ugyan arra hivatott, hogy a szerzetes közösség életét szervezze, de bölcsességével és kiegyensúlyozottságával nagy segítséget nyújthat a pedagógiai gyakorlatban is. Bár az 1802ben Magyarországon visszaállított rend fő munkaterülete a tanítás volt, a konfe rencia címadó felszólítása, a "docete! - tanítsatok!" is a visszaállító császári bullából való, ennek ellenére a bencések mégsem váltak kizárólag tanító renddé. Az iskola a világgal való találkozás és a világért végzett munka helye lett a számukra. Az, ami az 1802es visszaállítással elindult, szinte töretlenül fejlődött és gyarapodhatott 1948ig. Az iskolák kommunista államosítása jelentette az első komoly megrázkódtatást. Ezt követően pedig a közösségnek mindent meg kellett tennie a szinte csodával határo s módon megmaradt két iskola belső szabadságának és szellemi nyitottságának megőrzéséért. Egyébként 1948. június 16án történt meg a katolikus iskolák államosítása, ekkor a pannonhalmi gimnáziumot el is falazták a pannonhalmi főmonostortól, a bencés rend m últját feldolgozó mintegy 40 méteres fotómontázst pedig leszedték. Az intézet új nevet kapott, ez pedig Pannonhalmi Állami Gimnázium volt. A régi diákok legnagyobb részben természetesen elmentek, az újakat pedig a környező falvakból toborozták. A püspöki k ar 1950 augusztusában írt alá egy megállapodást az állammal, és ennek keretében nyolc katolikus gimnáziumot visszaadtak az egyház, illetve a régi fenntartók számára, és Pannonhalmán is újraszerveződhetett a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, amellett hogy a ben cések visszakapták egykori győri intézményüket is. Ezekbe az intézményekbe egyébként nagyon sok osztályidegen családból származó gyermek is jelentkezett, mert máshová nem vették fel őket. Az 1956os forradalom hónapjaiban talán csak a pannonhalmi volt az e gyetlen gimnázium az országban, ahol végig rendszeres tanítás volt. Ennek ellenére az iskola akkori igazgatóját, Söveges Dávidot 1957 márciusában lefogták, súlyosan bántalmazták, majd két évi börtönre ítélték. 1961ben, az ötéves évfordulón egyfajta összee sküvésről szerzett hírt az Állami Egyházügyi Hivatal, és ennek következményeként a főapátnak az igazgatót, valamint több bencés tanárt el kellett küldenie Pannonhalmáról. Aztán 1989ben, a rendszerváltoztatáskor felgyorsultak a politikai események, az orsz ágban az összes szerzetesrend működési jogot kapott - a negyvenévi pusztai vándorlás a végéhez ért. A bencés rendnek, Istennek hála, nem kellett elölről kezdenie mindent, azonban a külső társadalmi és a belső, jelentős szociológiai változásokat mégsem lehe tett figyelmen kívül hagyni. A rend létszáma majdnem egyharmadára esett vissza, jelenleg körülbelül százhúsz szerzetes tartozik a magyar bencés kongregációhoz, és egy részük nem él Magyarországon. Természetesen a bencések is benyújtották a visszaigénylést az összes ingatlanjuk tulajdonjogára, ugyanakkor tudni kellett, hogy a két világháború között jogilag nem tisztáztak pontosan mindent, ez főleg az iskolák épületeinek a visszakapásakor jelentett problémát.
