Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 5 (30. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - Mentelmi ügy: - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke:
1646 DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk álló ügy bonyolultsága miatt a késői óra ellenére kicsit hosszabb leszek, és először is érdeme s azok kedvéért, akik magát az ügyet nem ismerik, néhány mondatot szólni arról, hogyan is alakult ki ez az ügy. A rendszerváltás utáni szokásos helyzetről van szó; sajnos a XVIII. kerületben az úgynevezett pakuratavak környékén egy szennyezett, korábban Tü zépterület az önkormányzat kezére került '95ben, mert akkor ez kezdetben jó ötletnek látszott. Kiderült azonban, hogy óriási kármentesítési teher van ezen a területen, tehát az önkormányzat egyedül nem tud megbirkózni ezzel a nagyon szennyezett területte l, illetve ennek a megtisztításával, és ezek után két szálon is ment előre az önkormányzati próbálkozás. Az egyik az volt, hogy tárgyalásos pályázatot írtak ki a kármentesítésre, és ezenközben próbáltak pénzt szerezni, például úgy, hogy pályázatot adtak be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. '97 októberében a tárgyalás lefolyt, és megbíztak egy céget a kármentesítéssel, valamint néhány napra rá megnyerték a Környezetvédelmi Minisztériumnál is a pályázatot. A dolgok előrehaladtak, azonban '98ban, a választá sok után felmondták ezt a szerződést, majd utána a KEHI vizsgálta az ügyet, és ráadásul még a Környezetvédelmi Minisztérium is pert indított az önkormányzat ellen, leállították a szerződés szerinti pénzek kifizetését, és '99ben felmondták a támogatási sze rződést. Végül a dolog oda futott ki, hogy Mester Lászlót, akkor polgármestert, jelenleg képviselőtársunkat 2001ben már gyanúsítottként hallgatta ki az APEH Bűnügyi Igazgatósága. A legfőbb ügyész 2001. július 10én kelt levelében az Országgyűlés elnökétől kérte Mester László mentelmi jogának felfüggesztését, akkor úgy jelölte meg, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete, valamint más bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Az átirat szerint dr. Mester László mint Budapest XVIII. ker ületének polgármestere, '97. október 30. napján az önkormányzat által felkért Imolex Bt. által előkészítetten pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz a központi Környezetvédelmi Alap terhére kétszer 180 millió forint visszatérítendő, ille tve vissza nem térítendő támogatás megítélésére. Ez célozta volna az úgynevezett pakuratavak kármentesítését. Az állami támogatás iránti pályázatot '97. november 5. napján az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljáráson az Elgoscar Kft. 266 mill ió forint plusz áfa megvalósítási költséggel eredménnyel pályázott, és az önkormányzattal ezen összegre szerződést is kötött. Dr. Mester László a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról - olvashatjuk az ügyész úr átiratában , hogy a kö zbeszerzési eljárás lezárult, és annak eredményeképpen 266 millió forintos vállalkozói díj fejében a kármentesítésre szerződést kötöttek az Elgoscar Kft.vel. E tények ismeretében az állami támogatást nem lehetett volna megítélni - írja továbbá a legfőbb ü gyész úr , mert a beruházás költségének teljes összegével rendelkezett az önkormányzat. A döntéshozó az állami támogatás iránti pályázatot '97. november 12. napján kedvezően elbírálta, mert nem tudott az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljár ás eredményéről - olvashatjuk végül a legfőbb ügyész úr átiratában. Ezek után 2002. július 23án mint a bizottság elnöke levélben fordultam a legfőbb ügyészhez, amelyben kértem, hogy jelölje meg pontosan, mit ért az alatt, hogy "más bűncselekmény", mert il yet a Btk.ban nem találunk. Továbbá megkérdeztük a legfőbb ügyész úrtól, hogy Mester László polgármester úr az átiratban szereplő jogosulatlan gazdasági előnyt az önkormányzat számára vagy saját maga számára kívántae megszerezni. Megjegyezzük, hogy a biz ottság korábbi gyakorlatában, annak idején, még Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr hivatali idején is többször előfordult, hogy közvádas ügyben is a legfőbb ügyésztől további információkat kértünk, mert a bizottság csak így tudott megalapozottan az ügyben dö nteni.