Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának beszámolója a Magyar Országgyűlés számára az 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Hungária Televízió Közalapítvány 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról szóló beszámolór... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KISFALVINÉ ORTUTAY MÁRIA, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke:
1537 az oktatás közvetítési kultúrája és korszerű műsorfelfogása is irányadó lehetne. Ez azért lényeges, mert a Duna Televíziónak fontos nemzetstratégiai sz erepe van. Mit értek ez alatt? Elsősorban az anyaország és a Kárpátmedence közéleti, társadalmi aktualitásának feldolgozását, nemcsak felszínében, hanem mélységében, a Kárpátmedencei események összefüggésében; lásd a Heti hírmondó, Indul a nap, Kalendári um, Határok fölött, Égtájak, a Miért? vitaműsor. Tudva azt, hogy most már nemcsak a magyar anyanyelvűek néznek bennünket, sürgetni, javasolni szeretnénk a több nyelvű képaláírást is. A bennünket körbe vevő világ, a nézőink igénye és maga a médiavilág is az elmúlt években sokat változott. A változásokhoz alkalmazkodva a Duna Televíziónak is fel kellett hagyni a napi bel- és külpolitikai aktualitások túlzottan óvatos és erősen konzervatív műsorfelfogásával. Az előző években a műsorkészítők egyfajta békességet és harmóniát sugárzó világ bemutatására törekedtek. Ez a műsorkészítők jó szándéka ellenére is illuzórikus, téves képzeteket kelthet a nézőben. Ez az egyensúlytalanság helyreállt. A tényszerűség és a tárgyilagosság, valamint a vélemények sokszínűségének k övetelménye, illetve a téves információk cáfolata megfelel a közszolgálatiság fogalmának. Hosszú idő óta sikeresek a múlt és a közelmúlt témáját feldolgozó, a Duna Televízió képernyőjén megjelenő riport- és dokumentumfilmek. Ezt fesztivál- és szemlefilmek sokasága is bizonyítja. Nem hiába mondják, hogy a múlt a folyamatos jelen. De elválasztó vonalra is szükség van. Ez a vonal csakis a feldolgozott múlt mögött vonható meg; lásd például Sára Sándor Gulagsorozatát, Erdélyi Péter filmjeit, Mezítláb Szibériába n, Kazahsztáni magyarok, rendhagyó történelmi órák, történelmi arcképcsarnokok, Romzsa görög katolikus püspök haláláról, és még sorolhatnám ezeket a kiváló alkotásokat. A játékfilmalkotóink is ezt az utat járják. Szintén hadd említsek egypár példát: A vád, Toborzó, Passport, ezek mind a Duna Televízió közreműködésével is készültek. A mester keze érezhető volt ezeken az alkotásokon, és ez hozott igazi eredményt és katartikus élményt nemzetközi szinten is. A legtöbbjük feloldani szerette volna a közelmúlt kon fliktusait, sérelmeit, sebeit. A nézők pedig felismerve a képernyőn saját sorsukat, jutalmaztak, hol szóval, hol írásos véleménnyel, hol nézettségi mutatóval, hol pedig ismétlési kérésekkel. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a segítőimről, a társadalm i kurátortársaimról. 8 határon túli és 15 anyaországi kurátorunk van, elnökségi társaimmal együtt úgy érzem, kiérdemeltük bizalmukat és megbecsülésüket, támogatásukat mindvégig érezzük. Irányító munkánkban a nehéz döntések esetében is a konfliktusok felold ását és megoldását keresik. Az egymásra támadó elvet elutasítják. A mögöttük álló szervezeteket, a nekik bizalmat szavazó közösségeket megfelelően képviselik. Az idő rövidsége miatt nem sorolom fel valamennyit, de elmondhatom, hogy sokat tesznek azért, hog y sorsuk, életük, problémájuk, a gazdasági fellendülésüket is segítő modellek a Duna Televízió képernyőjén lehessenek. Aránytalanságok megszüntetése; a Duna Televízióban még mindig erőteljes az Erdélycentrikusság. Ez nem lenne baj, ha nem korlátozna a műs oridő. Aránytalanságot tapasztalunk az egyébként nagyon színvonalas egyházi, vallási műsoroknál is, de ez most már megszűnőben van. Az egyensúly kezd helyreállni, de a Felvidék, Kárpátalja, Délvidék még mindig alulreprezentált. Pedig bőven van rá ok, hogy ez ne így legyen. Engedjenek meg egy példát. A múlt héten az elnökség Felvidéken járt, hogy hivatalos tárgyalásai mellett, átérezve az ott élő emberek sorsát és megtapasztalva az őszinte emberi kapcsolatokat, a felénk kisugárzó szeretetet, gazdagodjunk. Az egyik vendéglátó előadónk, a helyi tévé vezetője elcsukló hangon kérte, folytassuk az ismeretterjesztést, mert őket még mindig egyesek Magyarországon szlováknak titulálják. Tudatlanság, tapintatlanság szemrebbenés nélkül leszlovákozni magyar felvidékieket , lerománozni székelyeket, leoroszozni, leukránozni kárpátaljai magyarokat. Néhány kortársam megnézhetné a Duna Televízió által készített díjazott filmeket, riportokat, vagy olvassák el Nagy Zoltán Mihály "A sátán fattya" című könyvét. A határon túli magya rság
