Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának beszámolója a Magyar Országgyűlés számára az 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Hungária Televízió Közalapítvány 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról szóló beszámolór... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KISFALVINÉ ORTUTAY MÁRIA, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke:
1536 vállalati integrált információs rendszer működtetését és hasznosítását a döntések előkészítésénél. A változásmenedzselésre legalkalmasabb gazdasági szakember kiválasztását sürgettük, aki felkészült a naponta j elentkező problémák hatékony reagálására, aki természetesen a médiaszakmában jártas, és pontosan ki tudja számítani döntéseinek várható következményeit. Intézkedési tervek születtek az azonnali feladatok végrehajtására. A Duna Televízió 15 százalékkal csök kentette a műsorgyártásra fordítható összeget. Ez kényszerintézkedés volt. Felvállaltuk a népszerűtlen intézkedéseket, az egyes fontos műsorok időszakos szüneteltetését is. A nézők mind a mai napig panaszaikkal ostromolnak, hiányolják az elmaradó, illetve a ritkuló kedvenc és az oktatáshoz használt műsoraikat. Érzékenyen érintett bennünket az a kényszerintézkedés is, amikor a műsorpolitikai elképzeléseket a számoknak kényszerültünk alávetni. A vezetés hatékonyságát más szemszögből is vizsgáltuk: mennyire ké pes uralni az elnök a szakmai, emberi és társadalmi kihívásokat, mennyire szélesíti az UNESCOdíjas Duna Televízió kapcsolatrendszerét az anyaország és a határon túli magyar kulturális politika és tudomány elitjével. Arról is tájékozódtunk, hogy rendelkezé sére állnake a hagyományt és az újítást jól ötvöző, a közszolgálatiság iránt elkötelezett, jó szakemberek. (15.40) Meg tudjae őket fizetni? Ez különösen az MTVhez való elvándorlási hullám idején történt. Ennek a kérdéscsoportnak azért is adtunk ellenőrz éseink során nagy hangsúlyt, mert tudjuk azt, hogy a Duna Televízió biztonságos, minőségi működése nemcsak a támogatási bevételek nagyságától függ, hanem a jó, hatékony vezetőktől és a magasan kvalifikált munkaerőtől. Áttekintve mindezt, elmondhatom, hogy a Duna Televízió belső energiaforrásai kimerültek. Külső erőforrások után kellett néznünk, mert a rendszerben több tartalék nem volt. Az Országgyűlés segítsége nélkül a tervezett progresszív stratégiát a tízéves Duna Televíziónak regresszívre kell változta tnia. Ez szomorú esemény lenne a Duna Televízió történetében. Beadványok, kérelmek, előterjesztések születtek folyamatosan, 2000 májusától kezdődően. A Duna Televízió helyzetéért való aggodalom szülte valamennyit. Szomorúan kell elmondanom, hogy a külső fo rrások megszerzésére irányuló közös erőfeszítéseink ez idáig nem voltak eredményesek. A finanszírozási gondok már a közszolgálati feladataink teljesítését is veszélyeztetik. Ez már nem tartozik a beszámolási időszakhoz, de szeretném elmondani, mert szorosa n az elmúlt események fejleményéhez tartozik, hogy az rt. 2002 első félévi gazdálkodását jellemző mutatók világosan jelzik, a vezetés ez évi intézkedései és a gazdálkodási fegyelem szigorítása eredményeként a Duna Televízió Rt. négy éve tartó veszteséges g azdálkodását sikerült megállítani, és a 2002 első félévében az éves üzleti tervben jóváhagyott egyensúlyi pozíciót szilárdan tartani. Ezt nagy áldozatok árán tettük. A Hungária Televízió Közalapítvány felelőssége túlmegy a gazdasági feltételeken. Kiterjed az rt. elnökének megválasztására, a közszolgálat műsorszolgáltatására és a Duna Televízió függetlenségének védelmére is. Néhány gondolatot engedjenek meg feladatainkról, erényeinkről, hibáinkról. A Duna Televízió nem csupán nemzeti közszolgálati televízió, hanem európai küldetésű, stratégiai céljai között szerepel az amerikai sugárzás is. Merre tovább, hogyan tovább, Duna Televízió? Ismernünk kell társadalmi környezetünket, a Kárpátmedencét, azokat az embereket, akiknek a műsort sugározzuk, hogy diagnoszti záljunk, majd stratégiánkat meghatározzuk. Azt már az elején elmondom, hogy a Duna Televízió értékközvetítő, értékőrző és értékalkotó televízió. Az elmúlt években a szakértő elemzők a kulturális értékőrző misszió fontosságát hangsúlyozták, s valóban, mint az UNESCOdíj is bizonyítja, a világ legjobb kulturális televíziója a Duna Televízió, ebben mutatott különleges teljesítményt; lásd Tálentum, Összkép, A szellem órája, Lyukasóra, Családi album, Távoktatási műhelyek s a többi. A továbbiakban is szeretnénk, ha ez a funkciója érvényben maradna, de most már nemcsak a kulturális, hanem a tájékoztató hírműsorok és
