Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának beszámolója a Magyar Országgyűlés számára az 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Hungária Televízió Közalapítvány 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról szóló beszámolór... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KISFALVINÉ ORTUTAY MÁRIA, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke:
1535 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel t Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a lehetőséget a szóbeli kiegészítésre és a felszólalásra. A beszámoló bőséges anyagából szeretnénk rávilágítani azokra a kihívásokra, amelyekkel a kuratóriumnak a legutóbbi időszakban szembe kellett néznie, majd intézkedéseink re, a kihívások kezelésére kívánok kitérni, főként azokra, amelyek ma is erőteljesen foglalkoztatnak bennünket. A változásmenedzselés folytán milyen cél vezérelte az elnökséget? A Duna Televíziót fejlődési pályára irányítani, működését biztonságosabbá, job bá tenni, dinamikusabb, a mai korszellemnek jobban megfelelő, több élő műsort, és a határon túli küldetés mellett a belföldi témák bővítését is a képernyőn szerettük volna látni. Elsősorban a hírműsorok modernizálására és a kárpátmedencei, anyaországi tém ák integrálására hívtuk fel a figyelmet. Stratégiánk progresszív volt; új feladataink elindításában eredményeinkkel bizonyítható, és számos díj is igazolja. Viszont a gazdasági problémák egyre nyomasztóbbá váltak, belső energiaforrásunkat kimerítettük, kül ső segítség pedig nem jött. E probléma kezelésére szeretnék néhány gondolatot felvetni. A Duna Televízió lassan tízéves működését mindvégig az alulfinanszírozottság és a forgóalap hiányának megoldatlansága jellemezte. E partvonalra söpört gondnak egyre nyo masztóbb a súlya és a következménye. Az évenkénti parlamenti beszámolókból is láthatta a tisztelt Országgyűlés, hogy a Duna Televíziónak mindig voltak anyagi nehézségei, de ennek ellenére mindig igyekezett felelősen gazdálkodni a rábízott javakkal. Köztart ozása sohasem volt, működésének tíz éve alatt köztartozáselengedést nem kérelmezett, működése soha, egyetlen pillanatra sem került veszélybe gazdasági okok miatt. Melyek azok az akadályok, amelyek az elmúlt időszakot leginkább kitöltik és ismétlődően jele ntkeznek? Két dolgot vizsgáltunk, a vezetés hatékonyságát és a tendenciákat. Engedjék meg, hogy ezt egy kicsit részletesebben is kifejtsem. A problémákról szeretnék szólni. A finanszírozás kérdése és a változatlan médiatörvény; az európai országok gyakorla tában a médiafinanszírozásban a legnagyobb tételt az előfizetési díjak teszik ki. Nálunk ez megváltozott, változtatásának okai - az elmúlt hónapok tapasztalatai is bizonyítják - ismertek, és ma is nagyon sokat beszéltünk erről. A közmédiumok garantált, hos szú távra szóló finanszírozása és fejlesztési lehetősége, nemcsak működőképességének biztosítása, elkerülhetetlen kérdés. Ezt jól átgondoltan érdemes előkészíteni, sikeres európai példákra építve, természetesen a magyar jellegzetességeket is figyelembe vév e. Az egész médiavilág átalakulási folyamatban van. A mi médiatörvényünk nem számol a fejlődéssel, a változással, a lehetőségek bővülésével, a végrehajtási gyakorlat problémáival, és nem teszi ezeket kezelhetővé, pedig nemcsak az elnökségi, hanem a társada lmi kurátortársaim is folyamatosan arra kérnek, hogy sürgessük az olyan előírások beépítését a médiatörvénybe, amelyek lehetővé tennék a problémák kezelését. A második legnagyobb probléma a műszakitechnikai igény, többletigény. A digitális, korszerű techn ika a továbbiakban nélkülözhetetlen lesz. A Duna Televízió nem követheti a versenyképes televíziózás évről évre emelkedő műszakitechnikai igényét. Az átjátszóállomások, a digitális technika bevezetése, alkalmazása a korszerű televíziózásban ma már elenged hetetlen. Ezek többnyire hiányoznak a Duna Televízió készletéből, pedig az átjátszóállomások, a mozgóképtovábbítók megjelenésével kapcsolódhatna be igazán a határon túli magyarság a nemzet vérkeringésébe. Utófinanszírozási rendszer, forgótőke hiánya; az r t. alakulása időszakában adósságát illetően tiszta lappal indult, de a hosszú évek óta tartó alulfinanszírozottsága és a forgótőke hiányának problémája halmozza a bajokat. A napi húszórás műsorszolgáltatás biztos költségeivel szemben a bevételi oldal bizon ytalan. Állásfoglalások, megtett intézkedések, a vezetés hatékonyságának vizsgálata; felismerve a veszteségspirálban rejlő veszélyeket, az egyensúlyi pozíció helyreállítására törekedtünk. Gazdasági téren elvártuk a gazdasági tisztánlátást, az áttekinthetős éget, az összefüggések feltárását, sürgettük a
