Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1484 az, amikor több minisztérium helyébe egy jogutód lép, s ennek következtében az átvezetések nem oldhatóak meg egyszerűen jogszabályértelmezéssel, szükséges a törvények módosítása is. A második ilyen ok az, amikor egy adott területnél nem lehet teljes egyértelműséggel megállapítani azt, hogy tulajdonképpen melyik min iszternek vagy minisztériumnak a feladat, illetőleg hatáskörébe tartoznak az ügyek, ezért, noha bonyolultabb jogértelmezéssel ez talán megoldható volna, mégis célszerűbb a jogbiztonság elvének érvényesítése érdekében egyfajta törvényi módosítás. (11.30) A harmadik ilyen ok az, amikor a feladat- és hatáskörök osztottan jelentkeznek, egyetértési, illetőleg együttdöntési jogok állnak fenn. Ebben az esetben is megkönnyíti a jogalkalmazást, a feladatok megvalósítását a törvényi változtatás. Végezetül pedig: a n egyedik ok az, amikor egy minisztérium megszűnik, illetőleg bizonyos feladatai más tárcákhoz kerülnek át. Ebben az esetben is célszerű az, ha ebben a törvényben pontosan tisztázzuk a jogi helyzetet, a hatáskörök megosztását. Az ilyen jellegű törvények álta lában egyszerű technikai változtatásokat tartalmaznak, de nem kizárólag ilyeneket. Ha ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit áttekintjük, világosan láthatjuk, hogy a benne szereplő szakaszok, bekezdések túlnyomó többsége technikai jellegű változtatás - mint erre az előbb már utaltam, s mint erre már az eddig szólók is utaltak , azonban vannak más jellegű szabályok is; ezek elkerülhetetlenül jelennek meg az ilyen jellegű törvényekben. Ilyen, más jellegű szabály mindenekelőtt bizonyos tanácsok, testület ek, kuratóriumok összetételének a megváltoztatása, hiszen a miniszteriális szerkezet átalakítása ezeket eléggé erőteljesen érinti. Számomra úgy tűnik, hogy kilenc ilyen testületet érint ez a törvényjavaslat, de bizonyos kivételektől eltekintve kizárólag a mostani változtatásoknak az átvezetésére kerül sor, nem pedig arra, hogy a testület összetételét megváltoztassák azon a címen, hogy most, egy törvényjavaslat benyújtásakor ezek a területek valamilyen módon módosíthatók, érinthetők. Megváltozott a Munkaerőpiaci Alapot irányító testület összetétele, de nem változott a kormány képviselőinek száma, maradt hat fő. Megváltozott az Országos Felnőttképzési Tanács összetétele, bekerült például az informatikai és hírközlési miniszter képviselője ebbe a testületbe, d e nem változott a kormányképviselők száma, maradt öt fő. Megváltozott a Felnőttképzési Akkreditáló Testület összetétele, ennek is tagja lett az informatikai és hírközlési miniszter képviselője, de a kormányképviselők száma változatlanul öt maradt. A Kémiai Biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottság esetében is egyértelműen láthatjuk, hogy a változások kizárólag a miniszteriális szerkezet átalakításával függnek össze. A Fejlesztési és Képzési Tanács esetében névváltoztatással állunk szemben, az új elnevezés: Országos Szakképzési Tanács. Változott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnak az összetétele is, pontosabban a felügyelőbizottságé, mert mostantól nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem a Miniszterelnöki Hivatal képviselője vesz részt a felü gyelőbizottság munkájában, illetőleg tölti be a felügyelőbizottság elnöki tisztségét. Bizonyos érdemi módosulásokra egyedül a területfejlesztés és területrendezés szférájában került sor. Így például az Országos Területfejlesztési Tanács összetételében anny i az érdemi módosulás, hogy a korábbi tizenegy helyett most tizenkét kormányképviselő foglal helyet ebben a testületben. A Balaton Fejlesztési Tanács esetében tízről tizenkettőre emelkedik a kormányképviselők száma; míg a regionális fejlesztési tanácsoknál szintén hasonló változás történik: tízről tizenkettőre emelkedik a kormányképviselők száma. Ez utóbbi területen azonban nincs szó végleges rendezésről. Egyértelműen látnunk kell azt, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány elszánta magát arra, hogy al apvető jelentőségű reformokat hajt végre a regionális fejlesztés területén, amely reményeink szerint egy átfogó államszervezeti reformmá fejlődik 20042006ra. Ennek következtében a mostani létszámemelkedések csak időlegesek. A kormánynak s a parlamenti tö bbségnek az az alapvető célja, hogy a régiók maguk döntsenek a területfejlesztési, térségfejlesztési kérdésekben, csökkenjen a kormány befolyása. Ennek
