Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1483 A 2002es választásokat követően a Magyar Köztársaság kormánya a 2002. évi XI. törvényben, amely a minisztériumok felsor olását tartalmazza, újra felállítja a munka világát összefogó és koordináló minisztériumot, nevezetesen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot. Ez a szervezeti feltétele a kormányprogram végrehajtásának, az egységesebb és hatékonyabb munkaüg yi igazgatásnak, a tartalmas és konszenzusra törekvő érdekegyeztetésnek. A nemzeti közép kormányának elképzeléseiben jelentős szerepet kapott a munka világa, a munkavállalók jogainak kiterjesztése és biztosítása, az állam szociális felelősségének megerősít ése. Egy kézbe került a bérpolitika, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaügyi jogalkotás, a felnőttképzés, a foglalkoztatáspolitika, valamint a munkavédelem és a munkabiztonság kérdéskörével foglalkozó kérdések. Ez összehangoltabb együttműködést tesz lehetővé az egyes területek között, másrészt hatékonyabb feladatvégrehajtást biztosít az igazgatásban is. A nemzetgazdaság fejlődésének szükséges feltétele, hogy a munkaerőpiac folyamatosan bővülhessen, és mind a munkavállalók, mind a munkaadók felé a kormányzat k ezdeményező szereppel lépjen fel. Az érintettekkel való tárgyalásokon egyértelmű igénnyé vált a világos szervezeti struktúrák kialakítása, a fent említett feladatok egy minisztérium keretén belül történő összefogása. Ezt támasztotta alá a tripartit, makros zintű formális és informális érdekegyeztetésnek az az eleme, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium teremti meg a feltételeket, és legtöbbször a kormányzati álláspontot ezeken az érdekegyeztetéseken ez a minisztérium képviseli. A foglalko ztatáspolitikai és munkaügyi bizottság 2002. október 8án megtartott ülésén kisebbségi véleményként a következők fogalmazódtak meg ellenzéki képviselőtársaink részéről. Az ellenzéki képviselők álláspontja alapján a kialakult szokásjog szerint a kormányalak ítás mindig a kormány jogköre, ebből következően a vele járó felelősség is a kormányé, ezért a Fidesz, valamint az MDFfrakció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az álláspontját úgy alakította ki, hogy ebben a vitában nem kí ván érdemben részt venni, tartózkodnak a vitában, valamint tartózkodnak a szavazáskor is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, a további kijelölt bizottságok kíván nake előadót állítani. Kérem, hogy jelezzék kézfelemeléssel! Látom, hogy bejelentkezett Lezsák Sándor és Sági József. Ilyen típusú bizottsági álláspontot kívánnak ismertetni? (Jelzésre:) Nem. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszó noki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben; közben kétperces felszólalásokra nem fog sor kerülni. Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kíván ó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. WIENER GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az eddigi hozzászólásokból is egyértelműen kitűnt, hogy ezt a törvé nyjavaslatot a kormánynak egy korábbi törvény előírása folytán be kellett terjesztenie. A 2002. évi XI. törvény 4. §a döntött úgy, hogy a kormánynak azon törvény hatálybalépését követő 120 napon belül javaslatot kell előterjesztenie a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról. A mostani helyzet nem új, ugyanilyen szituációval találkozhattunk szembe 1998ban is, amikor az akkori 1998. évi XXXVI. törvény nyomán született meg az 1998. évi LXXXVI. törvény, amely hasonló funkciókat töltött be, mint a most előttünk fekvő törvényjavaslat. Kiss Elemér a miniszteri expozéjában részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a konkrét rendelkezések megfogalmazását, a konkrét, meghatározott törvé nyek módosítását. Négy alapvető okot sorolt fel, amelyek miatt egyes minisztériumok feladat- és hatáskörével kapcsolatosan ennek a törvénynek rendelkezéseket kell tartalmaznia. Az egyik ilyen ok
