Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SIMON GÁBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1482 programja valósul meg, akkor minden bi zonnyal egy másfajta miniszteriális szerkezetben működött volna a Magyar Köztársaság kormánya. (11.20) Az informatikai és távközlési bizottság előtt felmerült aggályokat, miszerint a kormányzati informatika és az informatika stratégiai kérdéseinek a szétvá lasztása valamiféle probléma lenne, az elmúlt időszak nem igazolta. A törvény szerint az elektronikus aláírás elterjesztése, stratégiai kezelése az Informatikai és Hírközlési Minisztérium feladata, s ebben az egyes tárcáknak is van saját feladata. Érthető az ellenzék tartózkodása annyiban, hogy saját elképzeléseit nem látja viszont a törvényben, de mégiscsak az a szerencsés, ha a parlamenti többség a maga politikai akaratát, amit már egyszer elfogadott és törvényben rögzített, közigazgatási és jogi szempont ból is végig tudja vezetni akként, ahogy azt az előttünk lévő javaslat tartalmazza. Az elmondottak alapján az MSZP és az SZDSZ részéről a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Simon Gábornak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! SIMON GÁBOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A foglalkozt atási és munkaügyi bizottság a 2002. október 8án megtartott ülésén megtárgyalta és kialakította a véleményét a T/949. számon előterjesztett törvényjavaslatról, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben. A bizottság azzal bízott me g, hogy mind a többségi, mind a kisebbségi véleményt jelen pillanatban ismertessem. A bizottság többségi véleménye az alábbiakban fogalmazódott meg: az ajánlott törvénymódosítás egészében és részeiben szükséges, tartalmilag és formailag megfelelő, összhang ban van a hatályos jogszabályokkal, azt a bizottság támogatja. A bizottsági vitában a többségi támogató álláspontot kifejtő kormánypárti képviselő tagok szakmai álláspontja az alábbiakban testesült meg: 199498 között a szociális párbeszéd intézményei, az érdekegyeztetés rendszere szerves módon fejlődött az országban. Különösen fontos szerepet játszott ebben a munka törvénykönyve módosítása, amely az érdekképviseletek társadalmi és működési helyzetét egyaránt jobbította, s az a közalkalmazotti törvénymódosí tás, amely az önkormányzati és intézményi szintű érdekegyeztetés rendszerét is kialakította, illetve azt megerősítette. Bebizonyosodott, hogy jobbító, szemléletformáló hatása egyaránt nélkülözhetetlen a gazdasági, társadalmi feszültségek enyhítéséhez és az ország modernizációjához. Erre szolgáltatott jó példát a kormány és az érintett érdekképviseletek között 1996ban kötött hároméves közalkalmazotti megállapodás, amelynek érvényesülése sokat javított a közszféra akkori helyzetén. A Munkaügyi Minisztériumot 1998ban az Orbánkormány szüntette meg, feladatait a Gazdasági, valamint a Szociális és Családügyi és részben az Oktatási Minisztérium között osztották fel. Ez nagymértékben hozzájárult a munka világában kialakult feszült helyzethez. Egyébként NyugatEur ópában, a polgári demokráciákban a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel rendre önálló tárca foglalkozik, az ilyen országok között - például: a Beneluxállamok, Franciaország, Ausztria, Spanyolország, sorolhatnám tovább - szinte majd' minden eur ópai uniós tagország ott van. Ezekben a felsorolt országokban a munka világát a munka- és szociálisügyi miniszterek fogják össze. Teszik mindezt abból a megfontolásból is, miszerint a gazdasági növekedés nem elégséges feltétele a munkanélküliség csökkentés ének és a foglalkoztatási szint növelésének. A gazdaságpolitikával összhangban lévő, ahhoz igazodó, aktív foglalkoztatáspolitikai szerepvállalás szükséges, aminek a koordinálását a munkaügyi tárca kell hogy végezze. A csatlakozni kívánó országok esetében m unkaügyi és szociális minisztérium működik például a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Litvániában, Szlovéniában, Szlovákiában is.
