Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1473 kiteljesítése, megszervezése, valamint a hatékony civil fogyasztóvédelmi szervezetek létrejöttének, a meglévők működésének a támogatása. 4. A fogyasztói érdekek érvényre juttatása más politikai helyzetben. A kormánykoncepció a célok melle tt megfogalmazta az elérésükhöz szükséges prioritásokat is. A prioritási sor élén állt az állam által fenntartott erős, hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszer működtetése, közvetlenül a fogyasztóvédelmi civil szerveződések tevékenységének olyan fejles ztése - ezt tartotta szükségesnek az előző kormány , amely elősegíti a fogyasztók tájékoztatását, érdekeik képviseletét. A fogyasztóvédelmi politikai célok érdekében a végrehajtandó feladatok felsorolásában a határozat szerint a központi költségvetés terv ezése során a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a békéltető testületek létrehozását és működését költségvetési támogatásban kell részesíteni. A fogyasztóvédelem területén a jogalkotás jelentős lépéseket tett az elmúlt időszakban. Az utóbbi évek tapasztalatai főképpen a közüzemi szolgáltatások területén világossá tették, hogy csak erős, hatékony fogyasztói érdekképviselet képes a gazdálkodó szervezetek akaratának ellenállni. A fogyasztóvédelem helyzetének alakulása szempontjából komoly jelen tősége van annak, hogy a fogyasztóvédelem intézményrendszere milyen segítséget tud nyújtani a fogyasztói problémák megoldásához, és azt milyen hatásfokkal teszi. Napjaink fogyasztóvédelmi szempontból legkritikusabbnak tekinthető területe a közüzemi szolgál tatásoké, ahol a fogyasztók egyre több gonddal küszködnek. (10.40) A sajátos hazai körülmények, a szolgáltatók és a fogyasztók viszonya, a fogyasztók felkészültségének hiánya és a szolgáltatók kedvezőtlen hozzáállása tovább súlyosbította a fogyasztóvédelem helyzetét. Nem történt számottevő haladás a helyi közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő érdekérvényesítési és a hatóságiárvéleményezési tevékenység területén sem. A bírósági eljárásokban nem érvényesült még a gyengébb fél védelmének uniós elve. Kedvezőbb a helyzet a pénzügyi és a biztosítási szolgáltatásoknál, amelyeknél az érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységük annak ellenére eredményes, hogy csupán néhány éves múltra lehet visszatekinteni. Egyre nehezebb az érdekképviselete az agrár- és élel miszeripari területnek, egyrészt a hazai gondok, másrészt az élelmiszerbiztonsággal összefüggő problémák miatt. Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai fogyasztóvédelem helyzetének alakulása, a fogyasztói pozíció erősödése nagyban függ attól, hogy a fogyasztó k mennyire felkészültek jogaik és érdekeik védelmére. A széles körű fogyasztói tájékoztatás mellett szükség van a fiatalabb korosztályok oktatás keretében történő felkészítésére. Annak ellenére, hogy mind a törvény, mind a korábbi kormány fogyasztóvédelmi politikája fontosnak tartotta az oktatást, a szükséges lépések a mai napig nem történtek meg. Nem kezdődött meg a fogyasztóvédelmi oktatás az alap- és a középfokú oktatás keretében. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Függetlenül attó l, hogy e törvény szóhasználata alapján a békéltető testület független testület, a valóságban ez a függetlenség azáltal, hogy a gazdasági kamarák mellett működik, nincs biztosítva. Nem is lehet, hiszen a gazdasági kamarák feladataira és céljaira tekintette l a gazdálkodó szervezeteket tömörítő kamarák nem érdekeltek abban, hogy a kamarai tagdíjat fizető gazdálkodó szervezettel szemben fellépjenek. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a békéltető testületek működésére fordított összeg felosztására olyan szerz ődéseket kötött a költségvetési törvény alapján az előző kormányzati időszakban a Gazdasági Minisztérium, amelyekben a másik szerződő fél a gazdasági kamara. Ez ellentétes a függetlenség elvével, ugyanis kizárólag a kamara által megkötött szerződés lesz az alapja a békéltető testület által felhasználható összegek rendeltetéséről, azok felhasználásának módjáról és mértékéről szóló döntéseknek.
